Rovatok
Közlemények
- Msz EDDSZ Főügyészségi állásfoglalás
- BRDSZ: A Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőinek választásához
- VDSZ: Számoljon a VDSZ-szel!
- Szakszervezeti ajánlás a rendvédelmi kar tagjaira
- Közmunkások tiltakozása a kormány foglalkoztatáspolitikája ellen
- A TUDOSZ X. küldöttértekezletének nyilatkozata
- Érettségi - MSZOE: csökkentsék a kötelező vizsgatárgyak számát!
- A költséges érettségi vizsgarendszer felülvizsgálata szülői nézőpontból
- A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete küldöttértekezletének állásfoglalása
- A BRDSZ nyílt levele a Belügyminiszterhez
- Megkapják elmaradt bérüket a Tesco pénztárosai
- MUOSZ: A Sajtószabadság Világnapjára
- A VDSZ javítaná tagjai életminőségét
- Megélhetési válság: a kormány egyetlen társadalmi követelést sem teljesített
- A szakszervezeti konföderációk letették voksukat a nagykoalíciós hazaáruló politika mellett
- MSZOSZ díjakat és érdemérmeket adtak át
- LIGA Szakszervezetek: Európa mi vagyunk!
- MSZOSZ: Megkoszorúzták a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emlékművét
Ha pozitívan szeretné értékelni, vagy másoknak ajánlani oldalunkat, kérjük kattintson a +1 gombra! (Ehhez bejelentkezett Google-fiók szükséges.) Köszönjük! Mi a Google +1?
|
Külföldi sajtó Magyarországról
Német lap a kohéziós pénzekről, Kovács Zoltán olvasói levele, interjú a bécsi nagykövettel
|
|
|
|
|
| Írta: Szakszervezetek.hu |
| 2012. február 22. szerda, 17:30 |
|
A brit The Guardian Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár olvasói levelét közölte a magyarországi romák helyzetével kapcsolatban, az osztrák Wirtschaftsblatt a magyar nagykövettel készített interjút, a német Handelsblatt pedig a kohéziós pénzek megvonásával foglalkozott. Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár olvasói levelében visszautalt a vezető brit baloldali lap által januárban Gyöngyöspatáról közölt riportra, és megállapítja: Gyöngyöspata tavaly tavasszal olyan folyamatok drámai kifejeződésének volt tanúja, amelyek kibontakozását sok éven át hagyták. A szakpolitikus szerint ugyanakkor a magyar kormány világossá tette, hogy nem fogja eltűrni a faji gyűlölködés megnyilvánulásait, fellép ezek ellen, és azon körülmények ellen is, amelyekből e gyűlölködés fakad. Magyarországon nincs helye egyének és csoportok megfélemlítésének, sem az intézményes rasszizmusnak - írta olvasói levelében az államtitkár. Kovács Zoltán szerint a kormány ennek biztosítására szigorította a törvényeket, és nem fog visszariadni attól, hogy e törvényeknek érvényt szerezzen. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy hivatalba lépése után a jelenlegi kormány létrehozta a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságot, amelynek célja, hogy nagyszabású programokkal javítsa a roma lakosság helyzetét. Több EU-állam is kérte már az államtitkárság tanácsát. Európa-szerte sok a teendő, de Magyarországon legalább már megkezdődött a munka - írta olvasói levelében Kovács Zoltán. Nem diktatúrát akarunk, hanem Magyarországot előbbre vinni címmel közölt interjút a Wirtschaftsblatt című gazdasági napilap Magyarország bécsi nagykövetével. Szalay-Bobrovniczky Vince a lapnak a befektetői környezetről szólva kijelentette, Magyarországon rendben vannak az általános keretfeltételek, s utalt arra, hogy egy uniós kimutatás szerint Magyarországon több mutató tekintetében jobb a helyzet, mint Nyugat-Európában. Mint fogalmazott, a különadók bevezetésekor egyes szektorok hangulata némileg romlott, de a kormány próbálja ismét erősíteni a bizalmat. Emlékeztetett, hogy az osztrák bankok Magyarországon széles körben nyújtottak devizaalapú hitelt. A megtévesztő reklámok és - sokak véleménye szerint - a hitelkérelmezők hiányos tájékoztatása is közrejátszott a devizahitelesek helyzetének alakulásában. Kijelentette, az állam átszervezése után jelenleg egy konszolidációs időszak zajlik, nincs napirenden államosítás, az új rendszer hatékony működést biztosít. „Előbbre akarjuk vinni az országot és nem egy fasiszta diktatúrát kiépíteni" - tette hozzá. Kitért arra is, hogy fokozatosan kivezetik a bankadót és az ágazati különadókat. Mint fogalmazott, abból indul ki, hogy létrejön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. A kormány megegyezést akar és mindent megtesz ennek érdekében, az alkotmány keretein belül - mondta. „Arra számítunk, hogy 2012 második negyedévében lesz megállapodás" - mondta. A Handelsblatt című német üzleti lap Az Európai Bizottság (EB) csökkenti Magyarország pénzügyi támogatását címmel számolt be szerdán a Magyarországnak az úgynevezett kohéziós alapokból származó támogatások esetleges részleges felfüggesztéséről. Stefan Menzel, a beszámoló szerzője bécsi keltezésű írása bevezetőjében azt emelte ki, hogy a „korrupció miatt Románia is érintett". Hozzátette: a magyar kormányt az uniós támogatások „drasztikus csökkentése fenyegeti". Az EB egy szóvivője kedden „Brüsszelben megerősítette, hogy jövőre lezárják a kohéziós alapokat Magyarország előtt" - írta. „A brüsszeli fenyegetés igen kedvezőtlen időpontban éri a budapesti kormányt" - jegyezte meg a Handelsblatt munkatársa, hozzátéve, hogy a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap hitelére van szüksége a költségvetési gondok miatt. Menzel hozzáfűzte, hogy a bukaresti vezetés is kevesebb pénzt kap Brüsszeltől, hiszen az EB korrupciós problémák miatt Románia esetében jegelte az úgynevezett strukturális alapokból származó, az oktatás- és kutatásfejlesztésre szánt forrásokat. |
|
|
Kapcsolódó cikkek :
» Politikusok és üzletemberek fizetése Németországban
A német kormány döntést hozott tagjai fizetésének emeléséről - és azonnal bírálatok kereszttüzébe került, jóllehet 12 év után először fog emelkedni a kancellár, a miniszterek és az államtitkárok bére. Pedig távolról sem...
» Egyre több lengyel vándorol ki Németországba
A lengyelek egyre nagyobb számban mennek Németországba munkát vállalni, s most már nem csupán idény- és szakmunkások, de fiatal mérnökök, informatikusok, orvosok is.
» Vidéki jövedelemkiegészítő program indul
Jövedelemkiegészítő program indul kiváló minőségű magyar baromfitermékek előállítására, és bővül a munkáért nyúltenyésztési program is - közölte a tárca.
» Elmaradt a kelet-közép-európaiak rohama a munkaerőpiacon
A vártnál jóval kevesebb, alig 80 ezer munkavállaló érkezett Németországba az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból, amióta pontosan egy éve, 2011. május 1-jén feloldották a térségi országok...
» A kötelező minimálbér bevezetéséért tüntettek
Németországban több mint 400 ezren vettek részt a szakszervezetek május elsejei felvonulásain, amelyeken mindenekelőtt a kötelező legkisebb munkabér jogintézményének bevezetését követelték.
![]() Mottó: De miről önmagunk lemondunk, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.
(Deák Ferenc)
|
Szakszervezetek plusz
![]() |
















