Sokan csak pár nap szabadságot vettek ki a nyáron, és a munkavállalók fele belföldön töltötte a pihenésre szánt napokat. Minden második válaszadó a szabadságon is rendszeresen követi a céges levelezését, a munkával kapcsolatos hívásokat pedig tízből nyolcan fogadják.

 Sokan csak pár nap szabadságot vettek ki a nyáron, és a munkavállalók fele belföldön töltötte a pihenésre szánt napokat. Minden második válaszadó a szabadságon is rendszeresen követi a céges levelezését, a munkával kapcsolatos hívásokat pedig tízből nyolcan fogadják. Leginkább az oktatásban és a vezető beosztásban dolgozók foghatók munkára a nyaralás alatt, és az is gyakori, hogy a szabadság miatt felgyülemlett munkát az állandó feladataik mellett kell feldolgozniuk.

A munkavállalók 37 százaléka sehova sem utazott nyáron, derült ki a Profession 1104 fő bevonásával készített kutatásából. A megkérdezettek mintegy fele (49%) belföldön nyaralt, és csak kevesebb, mint minden tizedik munkavállaló (7%) tervezett egy hétnél több időt külföldön tölteni a nyári hónapok alatt. Sokan (53%) ilyenkor is dolgoznak, tíz százalékuk rendszeresen, függetlenül az elvégzendő feladat fontosságától. A válaszadók 39 százaléka inkább csak egyszerű, rövid idő alatt teljesíthető feladatokkal foglalkozik a szabadság alatt.

Az e-mailek követése összességében kevesebb munkavállalóra jellemző, 52 százalék soha nem nézi ezeket szabadsága alatt, majdnem minden ötödik megkérdezett naponta, tíz százalék pedig naponta többször figyeli a levelezését. Mintegy minden harmadik válaszadó csak a legfontosabb e-mailre válaszol a nyári kikapcsolódás alatt. A céges hívásokat még többen veszik fel: csak 16 százalék nem szokta felvenni a telefont nyaralás közben.

Leginkább az oktatásban dolgozók elérhetőek nyáron

Ugyan hagyományosan az oktatással azonosítjuk a nyári szünetet, a szegmensben dolgozók 43 százaléka ilyenkor is teljes eléréssel dolgozik, 89 százalékuk pedig legalább egy csatornán elérhető. A saját vállalkozásukban a tulajdonrész felénél kevesebbet birtokló munkavállalók, illetve felsővezetők 100 százaléka válaszolt úgy, hogy teljes eléréssel dolgozik. A közép-és alsóvezetők közül is rendkívül sokan (95,8%) érhetőek el valamilyen csatornán.

A férfiak nagyobb eséllyel követik a híreket, mint a nők

Majdnem minden harmadik munkavállaló napi rendszerességgel figyeli a híreket (30%), de további 20 százalék hetente többször ellátogat valamely híroldalra. Csak 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmiképp nem szeretne hírekkel foglalkozni ilyenkor. Szembetűnő, hogy a férfiak közül többen követik naponta a híreket: 34 százalék, szemben a női válaszadók 25 százalékával. A kor előrehaladtával is növekszik a tájékozódási kedv, az 50-60 év közötti korosztályban 20 százalékponttal gyakoribb a nyaralás alatti hírolvasás, mint a 20-29 évesek körében (utóbbiak esetében 22%).

Legtöbben egyéb feladataik mellett dolgozzák fel az összegyűlt e-maileket

Meglehetősen ritka, hogy a munkavállalók előre tervezzenek időt a szabadság alatt felhalmozódott feladatokra (12%). A válaszadók 57 százaléka állandó feladatai mellett dolgozza fel az összegyűlt e-maileket, 33 százaléknál vélhetően a munkamenet vagy foglalkozásuk jellege miatt egyáltalán nem jellemző, hogy összegyűlne a munka.