Több ezer munkavállalót várnak a járműipari vállalkozások, s van, ahol kiemelt fizetéssel sem tudják magukhoz csábítani a szakembereket. Az ország keleti felében kissé jobb a helyzet.

Több tízezer munkavállalót is fel tudna szívni a hazai autóipar – mondta a Világgazdaságnak Kilián Csaba. A magyar GDP 10-11 százalékát adó 44 tagvállalatot magában foglaló Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) főtitkára szerint magasan képzett és betanított munkásokból egyaránt nagy hiány van. Gyakorlatilag minden területen szükség lenne munkavállalókra, különösen a fémmegmunkáló, a műanyag-feldolgozó, elektronikai összeszerelő és a gumiipari cégénél várják tárt karokkal a munkavállalókat. Kilián szerint célszerű lenne átgondolni a közfoglalkoztatás rendszerét, amely ma csak keveseknek segít visszajutni a munka világába, miközben biztos többen lennének, akik egy hatékony felnőttképzésnek köszönhetően újra a versenyszférában tudnának dolgozni, s a közmunkásbérnél jóval többet tudnának keresni bármelyik hazai járműipari vállalkozásnál.

Nem tudnak annyit fizetni, amennyiért itthon maradnának a szakképzett munkavállalók, így gyakorlatilag nincs szabad járműipari szakember a piacon – ezt már Ruska Viktória, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője mondta lapunknak. A társaságnál az elmúlt egy-két évben folyamatosan szembesülnek a szakemberhiánnyal mind a kékgalléros munkakörökben, mind a mérnököknél. Bár a régióban, így például Szlovákiában, számos autóipari nagyberuházás valósult meg az utóbbi időben, ez önmagában nem befolyásolta az esztergomi gyár életét. Ugyanúgy maradt a 33 százalékos szlovákiai magyar dolgozói arány, mint korábban, azzal a különbséggel, hogy fénykorban még 5800-an dolgoztak a gyárban, jelenleg pedig 3100-an. 

Szamosi Viktor, a Ford Magyarország ügyvezető igazgatója szerint is a szakképzett és motivált munkaerő megtalálása és megtartása jelenti legnagyobb feladatot. (Ford hálózata 47 működő szervizponttal szolgálja ki ügyfeleit.) A nyugat-európai országok szakemberelszívó hatása erősen érződik ebben az iparágban, és bár folyamatosan emelik a béreket, a nyugati fizetésekkel nem tudják tartani a versenyt. A szakemberhiányt a Fordnál a képzés/oktatás támogatásával próbálják enyhíteni.

Az ország keleti részében kicsit kedvezőbb a helyzet. A békéscsabai és szeghalmi telephelyén több mint ezer főt foglalkoztató Csaba Metál Zrt.-nél a fizikai munkavállalók körében egyelőre nem okoz gondot a munkaerőhiány, ebben szerepe lehet annak is, hogy a vállalkozás az ország olyan részén található, ahol az átlag feletti a munkanélküliség – mondta érdeklődésünkre Majoros Csaba vezérigazgató-helyettes. A mérnökutánpótlás terén viszont egészen más a helyzet: miután az elmúlt időben sokan távoztak külföldre, így az országban egyre kevesebb a mérnök, és ebből a szűk körből brutálisan nehéz embereket Délkelet-Magyarországra csábítani – fogalmazott a vezérigazgató-helyettes. A szakemberhiány különösen nehéz helyzet elé állítja a Csaba Metált, amely egy 5,7 milliárd forintos beruházásához egyedi kormánydöntés alapján kapott támogatás fejében vállalta, hogy jövő év végéig 155 fővel bővíti a létszámot. Ebből 24 főnek felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A jelenleg a létszám körülbelül 80 százalékát adó fizikai dolgozók körének bővítése várhatóan nem okoz nehézséget, de a mérnökök szerződtetése már igen – emelte ki Majoros Csaba. Valamennyit könnyíthet a helyzeten, ha Békéscsabát is bekapcsolják az országos gyorsforgalmi úrhálózatba – ahogy ígérték. A vezérigazgató-helyettes azt is elmondta, hogy bár Békéscsaba közel van a magyar–román határhoz, fluktuáció egyik irányba sem tapasztalható, a gyárban nincs Romániából átjáró dolgozó, és romániai elszívó hatás sem érzékelhető.

Forrás: Világgazdaság