2016 a munkaerőhiány felszínre törésének éve volt, vagy legalábbis ez volt az az év, amikor a gazdaság összes szereplője, mind a kormány, mind a vállalkozások, mind a munkavállalók elkezdhették saját bőrükön érezni a munkaerőpiac feszesedését. Ez vezetett a novemberben megkötött bérmegállapodáshoz is, ami a várakozások szerint a következő két évben jelentősen meglódítja majd a bérnövekedést és serkenti a foglalkoztatottság bővülését – olvasható a Portfolio cikkében.

 Sosem volt ennyi betöltetlen állás

2016 harmadik negyedévében a bejelentett adatok alapján 41 ezer álláshely állt betöltetlenül a versenyszektorban, azonban a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. Mindenesetre ez is közel másfélszerese a tavaly év végi szintnek, amikor 29 ezer pozíció várt gazdára.

... és ilyen kevés munkanélküli

Január és október között átlagosan 240 ezer munkanélkülit számlált a KSH, ami 74 ezer fővel kevesebb mint egy évvel ezelőtt. A legutolsó adatok szerint augusztus és október között 219 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, ami a rendszerváltás óta követett statisztikákban a mindenkori legalacsonyabb szintet jelenti.

Hasonló képet mutat az egyéni regisztráción alapuló nyilvántartott álláskeresői statisztika. A regisztrált álláskeresők idén január és október közötti átlagos száma 322 ezer fő volt - ez 63 ezer fős csökkenést jelent egy év alatt, és a legutóbbi, novemberi adat (274 ezer fő) szintén történelmi mélypontot jelent.

Látványosan meglódultak a bérek

A január-októberi időszakban 7,4 százalékkal emelkedetek éves szinten a reálkeresetek a nemzetgazdaságban, ami alapján előzetesen kijelenthetjük, hogy tizenhárom éve nem bővültek úgy reálértéken a fizetések, mint 2016-ban.

 A bérnövekedést az állami béremelések és a versenyszférában kialakult bérnyomás egyaránt hajtották.

A költségvetési szektorban

• kismértékben tovább emelkedett a pedagógusok fizetése a 2013-ban indult életpálya-modell nyomán. A tanárok béremelési programja 2017 szeptemberében fut ki, így öt év alatt összességében 50 százalékos béremelést kapnak átlagosan.
• Jelentős, 15 százalékos béremelést kaptak a felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók. 2017-ben és 2018-ban további 5-5% százalékkal növelik a fizetésüket.
• A hivatásos állományú rendvédelmi és honvédelmi dolgozók bére 2015 júliusától 2019-ig átlagosan 50 százalékkal emelkedik. 2016-ban 5 százalékos fizetést emelést kaptak, és ekkora lesz az emelés mértéke a hátralévő években is.
• A NAV-törvény alá tartozó adóhivatali dolgozók életpályamodelljének bevezetése három lépcsőben valósul meg, amelynek első fokozataként idén júliustól a NAV-törvény alá tartozó dolgozók bére 30 százalékkal emelkedett. Ők 2017 januárjától további 5 százalékos, majd 2018-tól további 15 százalékos béremelést kapnak.
• A NAV-nál a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók egy egyszeri 30 százalékos béremelést kaptak.
• A járási kormányhivatalokban dolgozók bére júliustól emelkedett, képzettségtől és szolgálati időtől függően 30-80 százalékkal. A megyei szintű kormányhivatalok dolgozóinak bér 2017. januártól emelkedet átlagosan 30 százalékkal.
• Az egészségügyben is szeptembertől új bértáblát vezettek be. A szakdolgozók és mentőápolók idén átlagosan 26,5 százalékos alapbéremelést kaptak. 2019 végéig összességében 60-70 százalékkal növekszik a fizetésük.
• A szakorvosok, szakgyógyszerészek, mentőorvosok alapbére szeptembertől bruttó 107 ezer forinttal nőtt, ami 2017 novemberében további 100 ezer forinttal emelkedik.
• A szociális ágazatban dolgozók fizetése bérpótlékoknak és bérkiegészítéseknek köszönhetően emelkedett idén. Az állami minimálbér- és garantált bérminimum-emelésnek köszönhetően jövőre, és 2018-ban összesen több mint 30 százalékkal nőhetnek az ágazatban a bérek, azonban a szakma gerincét jelentő munkakörökben (diplomások, hosszú szolgálati idővel rendelkezők) már jövőre megvalósítják a 30 százalék körüli béremelést.

Az állami szektorban összességében a január-októberi időszakban 7,8 százalékkal nőttek a jutalom nélküli bruttó keresetek egy év alatt (ami a jutalmat, bónuszokat nem tartalmazza). Ez magasabb a versenyszféra béremelkedésénél, azonban itt alacsonyabb bázisról is indultak a fizetések.

A versenyszektorban a bruttó rendszeres átlagkereset 5,2 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

A rendszeres keresetek a versenyszférában a legnagyobb mértékben a

• a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat szektorban (7,8%)
• a kiskereskedelemben (7,2%)
• az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység esetében (7,1%)
• a vendéglátásban (6%)
• a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek esetében (5,6%)
• és az iparban (5,3%)

nőttek a január-októberi időszakot nézve.

...és ez még csak a kezdet: 2017-ben életbe lép az országos bérmegállapodás

A gazdaságban soha ilyen széles körben nem tapasztalt munkaerőhiány novemberben egy eddig itthon példátlan bérmegállapodás létrejöttéhez vezetett. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei egy hat évre szóló egyezséget kötöttek, amely a következő két évben szinte biztosan jelentős béremelkedést fog előidézni a gazdaságban. A paktum mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak jelentős engedményeket tartalmaz, igaz, a munkaadók közül leginkább a nagyvállalatok járnak jól vele.

• Minimálbér-emelés és munkáltatói járulékcsökkentés

A megállapodás alapján 2017. január 1-jétől a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő. Ezzel párhuzamosan a munkáltatókat terhelő, eddig 27 százalékos szociális hozzájárulási adó kulcsa 5 százalékponttal 22 százalékpontra mérséklődik.

2018-ban a minimálbér további 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig újabb 12 százalékkal nő. Emellett, ha 2017 első kilenc hónapjában a versenyszférában a bruttó béremelkedés eléri a 11 százalékot, a szociális hozzájárulási adó további 2,5 százalékponttal mérséklődik, 19,5 százalékra. Ha nem éri el a 11 százalékot a bruttó béremelkedés, akkor csak 2 százalékponttal mérséklődik a szocho, 20 százalékra.

2019-től kezdődően négy alkalommal csökken tovább 2-2 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó, mégpedig a következőképp: ha az utolsó járulékcsökkentés negyedévéhez képest legalább 6 százalékkal emelkedtek a reálbérek a versenyszférában egy adott negyedévben, akkor az ezt a negyedévet követő második negyedév első napjától kezdve 2 százalékponttal mérséklődik a szocho. Vagyis mindenképpen be fog következni a további csökkentés, csak a béremelkedés függvényében előbb vagy később.

• Társaságiadó-csökkentés

A társaságiadó-kulcsot egységesen 9 százalékra csökkentik 2017. január 1-jétől, ami valójában a félmillió magyar vállalkozásból 1000-1100 nagyvállalatnak jelent csak igazán nagy könnyítést. Esetükben ugyanis 19 százalékról csökken 9 százalékra a tao-kulcs. A többi, 500 millió forint alatti adóalappal rendelkező cégnek mindössze 1 százalékpontos lesz a könnyítés, hiszen esetükben eddig is 10 százalék volt az adókulcs.

Ezután jön csak a durva munkaerőhiány

2016-ban, különösen az első felében még dinamikusan tudott növekedni a foglalkoztatottság a magyar versenyszférában, azonban a munkaerő-kínálat korlátai már megmutatkoznak a bővülés lassulásában.

 A jegybank becslése szerint idén 3,4 százalékkal emelkedhetett a létszám a vállalkozásoknál, ami 2017-ben 1,9 százalékra lassulhat. A jövő évre vonatkozó legfrissebb becslés jóval kedvezőbb az MNB szeptemberi várakozásainál, amikor még 1,1 százalékot vetített előre.

A korábbinál magasabb prognózis mögött minden bizonnyal a novemberi bérmegállapodás áll. Azt majd csak a jövő mondja meg, hogy tudja-e az elvárt fellendülést hozni a munkaerőpiacon a paktum, amely jelentős hatékonyságnövekedést feltételez a gazdaságban és egyes kisvállalkozásoknál a roló lehúzásához vezethet a tetemes minimálbér-emelés miatt.

 Forrás: Portfolio