A kétórás figyelmeztető sztrájk után határozatlan idejű munkabeszüntetésre is készek a dolgozók az aszódi Richard Fritz Kft.-nél, ha nem teljesítik a bérköveteléseiket. Akkor pedig nagy német autógyártók is bajba kerülhetnek, mert fontos részegységek híján leállhat a termelésolvasható a mozdulunk.blog.hu-n.

Több műszak bizonytalan időre nagy valószínűséggel leállhat a munka az aszódi Richard Fritz Kft.-nél, ha nem sikerül rendezni a munkaügyi kapcsolatokat, s nem lesz érdemi elmozdulás a bértárgyalásokon – ezt állítja Juhászné Kovács Edit, a mintegy négyszáz főt foglalkoztató cégnél működő Autóipari Munkavállalók Aszódi Szakszervezete elnöke. Az asszonynak egyébként január közepén arra hivatkozva mondtak fel, hogy a korábbi munkaköre megszűnt.

Ez nyilvánvalóan törvénysértő – állítja –, hiszen a munka törvénykönyve szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott tisztségviselő munkaviszonyának a megszüntetéséhez. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mert becsúszott egy baki.  

Ahol soha nem szerették a szakszervezetet

A kft.-nél soha nem lelkesedtek a szakszervezetért, és amikor 2014 áprilisában az elnök bejelentette, hogy megalakították az érdekképviseletet, s azt már a bíróságon be is jegyeztették, a társaság ügyvezetője kérdőre vonta: mi az, hogy ő nem hallott róla, mi történik a cégnél. Csakhogy ehhez neki legfeljebb annyi köze volt, hogy tudomásul vehette, attól kezdve bizonyos kérdésekben egyeztetnie kell a választott tisztségviselőkkel.

De ezt nem akarta tudomásul venni, mert az érdekvédő szerint az ügyvezető gyorsan jogi szakvéleményt kért arról, hogyan lehetne megszabadulni a szakszervezet tisztségviselőjétől – és ezzel mindjárt a szakszervezettől. Juhászné ezért a kezdetektől azt tapasztalta, hogy nem kívánatos személy a kft.-nél, és ezen az sem változtatott, hogy közben ügyvezetők jöttek és mentek.

Szerettek volna tehát felmondani már 2014-ben a helyi szakszervezet elnökének, de mert nem tudták, ki a felettes szerv, a bírósághoz fordultak. A játékszabályokat azonban legalább igyekeztek betartani, és előzetesen az érdekképviselet beleegyezését kérték az elbocsátásához. De itt jött be a hiba. A cégnél működő szakszervezet időközben belépett ugyanis a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségébe (VDSZ), amely ezzel az Mt. szerinti közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv lett.

A hozzájárulást emiatt a VDSZ-től kellett volna kérni, a helyi szakszervezet ezért csak azt jelezte, hogy a munkáltató forduljon a felsőbb fórumhoz A vegyipariak válaszoltak is, ám egy korábbi hiánypótlási felhívás miatt a szövetség még nem volt bejegyezve illetékes szervezetként, ezért a bíróság az elbocsátást megtagadó nyilatkozatot nem fogadta el. Így jött ki a dologból, hogy a bíróság tavaly májusi végzésében jogerősen kimondta: a védett személy meneszthető, és az egész eljárást tulajdonképpen le sem kellett volna folytatni.

Majdnem jött a fordulat?

Utána jó ideig nem történt semmi, sőt, az új ügyvezető tanúsított is készséget az együttműködésre mert vele a bérekről és a kollektív szerződésről is lehetett tárgyalni. Ezért derült égből villámcsapásként jött a január 13-i, már az újabb ügyvezetőtől jött papír az elbocsátásról. Juhászné – akinek a felmondási ideje március elején jár le, tehát még a kft. alkalmazottja – viszont nem adja fel: ismét a bírósághoz fordult. Más kérdés, hogy az eljárás hosszú hónapokig folyhat, s idén valószínűleg az elsőfokú döntésig sem jutnak el.

Nem mellesleg az érdekvédő a tavalyi esztendő második felében a cég számára már nem végzett érdemi munkát, mert az Mt. szerint a „munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg”. Ez a kedvezmény pedig akkora volt, hogy Juhászné a tavalyi év második felében már gyakorlatilag „főállásban” képviselhette a kollegáit, ezért sem tűnik megalapozottnak, hogy a kft. a munkakörének megszűnésére hivatkozva mondott fel neki, amit jó ideig be sem töltött.

Bármi történjék azonban, a helyi szakszervezeti elnöki posztjától senki nem foszthatja meg – jelentette ki az asszony. Ha kell – fogalmazott – társadalmi munkában is képviseli a munkatársai érdekeit. Mellesleg Juhászné elnöke volt az üzemi tanácsnak, ráadásul munkavédelmi képviselőként is tevékenykedett. Ez utóbbi két minőségében ugyancsak védett munkavállalónak tekintendő, s az érintett testületek megkérdezése nélkül sem lehetett volna kirúgni. A munkaadó erre sem volt figyelemmel.

Most a munkaügyi és közigazgatási bíróságnál a labda, hogy megállapítsák, bő fél évvel a korábbi bírósági verdiktre később lehet-e hivatkozni anélkül, hogy az abban foglaltaknak a cég korábban hosszú ideig nem akart érvényt szerezni. És persze marad a másik két kérdés: az üzemi tanácsi elnököt és a munkavédelmi képviselőt mi védi? Újabb körülményként pedig bejön, hogy most már nem lehet kérdéses, hogy a VDSZ a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv.

A lényeg viszont változatlan, mert a dolgozók bérkövetelésének teljesítése érdekében a szakszervezeti vezető mindent meg fog tenni. Ha nem a cég alkalmazottjaként, akkor akár ingyen is – szögezte le Juhászné. A minimális cél szerinte csak az lehet, hogy túlóra nélkül is keressen mindenki napi nyolc órában annyit, mint korábban a vég nélküli túlmunkával.

A fizetés a cégnél nettó 150-160 ezer forint, csakhogy ennyi pénzért szinte minden nap be kell menni dolgozni, hétfőtől vasárnapig. Miközben az alkalmazottak zöme nő, akiknek a hét végén a családjuknál lenne a helye. Most azt akarják elérni, hogy ezt a pénzt heti öt nap alatt keressék meg az emberek. Ehhez – a régiós bérszínvonalnak megfelelően – az új belépők esetében öt, a néhány éve a cégnél dolgozóknak húsz, a tíz évet meghaladó munkaviszonnyal rendelkezők számára 32 százalékos, míg a termelést támogató állomány számára húsz százalékos emelést követelnek.

Ha nincs más megoldás, marad a határozatlan idejű munkabeszüntetés

Az érdekvédő elmondta: hamarosan találkoznak a kft. német menedzsmentjével, de ez kevés. A több uniós tagállamban működő cég ténylegesen török kézben van, és ők a valódi tulajdonossal vagy annak képviselőjével akarnak tárgyalni. Figyelmeztetett ugyanakkor arra: ha leállnak, annak súlyos következményei lehetnek, mert több jelentős autóipari vállalkozásnak szállítanak gépkocsikhoz oldalüvegeket.

Amennyiben tartós sztrájkba lépnek, bajba kerül például az Audi vagy a Mercedes is, mert ablak nélkül autót nem lehet eladni – figyelmeztetett a szakszervezeti vezető. Ezért bízik benne, hogy sikerül megegyezésre jutniuk, de ha nem, eltökéltek, hogy a munkavállalók számára biztosított legerősebb eszközzel élnek, tehát határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek.

Az ügy előzménye: felmondtak az aszódi cég szakszervezeti vezetőjének január 13-án, s erre válaszul szolidaritási tüntetést hirdetett a VDSZ, amelyen több más szakszervezet is részt vett. Tom Grinter, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (IndustriALL Global Union) képviselője a lépést a helyszínen úgy értékelte, hogy a Richard Fritz Kft. „a kirúgással megtámadta a teljes szakszervezeti mozgalmat”. Az eseményen felolvasták a szervezet főtitkárának a kft.-hez írott levelét, amelyben tiltakozott a cég jogsértése ellen, felsorolva azt is, hogy álláspontjuk szerint milyen egyezményeket sért Juhászné elbocsátása.

Mindezzel kapcsolatban Juhászné Kovács Edit úgy fogalmazott, a kft.-nél a munkáltatói önkény a szakszervezet tisztségviselőjét nem tárgyalópartnernek tekintette, hanem az érdekvédelem vezetőjét inkább eltávolították. De meggyőződése szerint nem nyugodhatnak bele abba, hogy nem kíván tárgyalni a cég. Ezért a február 6-i kétórás figyelmeztető sztrájk után jöhet a határozatlan idejű munkabeszüntetés. Juhászné meggyőződése: a dolgozók nem adják fel, és ha kell, több műszak is tartósan le fog állni.

Forrás: mozdulunk.blog