Már több mint egy éve hivatalosan is a munkaerőhiány a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája. Noha a kormány is egyre többet kénytelen beszélni róla, a helyzet nem nagyon javul. Sőt, Magyarországon egyre több állásra keresnek embert a munkaadók. Bár a kormány több lépést is bejelentett, amelyek enyhíthetik a krónikus munkaerőhiányt, eddig az az intézkedés segített a legtöbbet a cégeknek, amiről a kormány igyekszik a lehető legkevesebbet beszélni. Megnéztük, hogyan áll Magyarország a magyar munkásokért folytatott harcban – írja az Index.
Amikor 2015 őszén összeszedtük, hogy miért nem lehet betölteni az állásokat Magyarországon, a magyar közbeszéd még éppen csak ízlelgetni a „munkaerőhiány” kifejezést. Azóta viszont már gyakorlatilag nem lehet beszélni a magyar gazdaságról anélkül, hogy ne kerüljön szóba a jelenség, hogy aki tudott, már elment nyugatra dolgozni, aki meg itt maradt, azzal nem lehet betölteni az üres munkahelyeket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2016 harmadik negyedévében, vagyis július és szeptember között 57 876 üres álláshely volt az országban. Hogy az év végén hogy álltunk betöltetlen álláshelyekkel, arról a KSH még nem közölt adatokat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint viszont 2016 decemberében 89 759 betöltetlen állás volt Magyarországon, 30 ezerrel több, mint 2015 végén.
Sajnos az NFSZ adatait csak 2014-ig lehet visszavezetni (amikor kicsit több mint 57 ezer állásra kerestek embert decemberben), korábban ugyanis annyira nem számított komoly gondnak a munkaerőhiány, hogy a szervezet nem is közölt erről adatokat.
Forrás: KSH
A grafikonon a harmadik negyedévre, vagyis július-szeptemberi időszakra vonatkozó adatok vannak,
mivel az október-decemberi időszakról még nem közölt adatokat a KSH.
Ha a KSH adatait vesszük alapul, akkor is látszik, hogy folyamatosan nő az üres munkahelyek száma. Persze a növekedést azzal is lehetne magyarázni, hogy mennyi új munkahely keletkezett az országban, amit akár gazdaságpolitikai sikerként is elkönyvelhetne a kormány. Ez viszont nem változtat azon a most már jól ismert tényen, hogy a cégek sok területen nagyon nehezen találnak megfelelő embert a munkahelyekre.
Honnan hiányzik a legjobban?
A legtöbb üres állás még mindig az iparban van, 2016 nyarán 17 834 ipari munkahely volt betöltetlen.
Ezen belül is a legtöbb dolgozót a feldolgozóiparba keresték, összesen 17 142-t, a maradék pár száz munkahely pedig a hulladékgazdálkodásban, közműcégeknél és a bányászatban vár foglalkoztatottakra. Hogy az iparban mekkora probléma a munkaerőhiány, azt mutatja: 2015 harmadik negyedévében még majdnem 4000-rel, 2014-ben pedig 8000-rel kevesebb üres munkahely volt a gyárakban.
Forrás: KSH, az adatok 2016 harmadik negyedévére vonatkoznak
A kereskedelemben is az elmúlt másfél évben kezdett nőni a munkaerőhiány, 2014 július-szeptember között még 2 525 embert kerestek a boltokba, autószerelő műhelyekbe és hasonló munkahelyekre, 2015-ben már 3 725-et, tavaly pedig már 4 844-et. Ezzel viszont a kereskedelem még mindig csak a negyedik leginkább szenvedő szegmens.
Igazán elkeserítő, hogy az ipar után második helyen az egészségügyi és szociális ellátás áll 6818 betöltetlen állással, amik viszont biztos, hogy nem mind újonnan teremtett munkahelyek. Az is látszik, hogy az egészségügyben és szociális ellátásban már jó ideje folyamatosan hiányzik pár ezer dolgozó. Bár 2012 és 2014 között minden negyedéves periódusban kb. 4000 ember kellett volna a kórházakba és a jóléti intézményekbe, 2015-tól elkezdett nőni ez a szám.
Ahogy 2015 végén, 2016 végén is a közép-magyarországi régióban volt a legtöbb betöltésre váró állás, 29 020 darab, amit az észak-alföldi régió, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ 23 ezer üres álláshellyel. A munkaerőhiány (vagy a munkahelybőség) leginkább a Dél-Dunántúlt kíméli, itt csak 4301 állást kellene betölteni.
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
Ahogy erről már korábban írtunk, a helyzet iróniája, hogy például az Észak-Alföldön több mint háromszor annyi munkanélküli van, mint betöltetlen állás, 2016-ban 68 ezer. Ezeknek az embereknek a nagy része viszont sajnos nem alkalmas azokra a feladatokra, amelyekre a munkáltatók nagyon keresnének dolgozókat. Éppen ezért a cégek pont a legnagyobb munkanélküliségi mutatókkal bíró területeken lévő gyárakba kezdtek el ukrán vendégmunkásokat hozni.
Több ukránt, kevesebb adót!
Azt, hogy a helyzet nem javul, inkább csak romlik, nemcsak a számok mutatják, de a cégek is érzik és panaszkodnak is miatta rendszeresen. A munkáltatókat tömörítő érdekvédelmi szervezetek, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Vállalkozók Országos Szövetsége is azt írta az Index kérdésére: a cégek határozottan érzik, hogy romlik a helyzet. A munkáltatók szerint ugyanakkor a kormány végre elkezdte meghallani a panaszaikat, és több olyan intézkedést is bevezetett, amelyek lobbiszervezetek reményei szerint majd javítanak valamit a helyzeten.
Ilyen lépésként emlegetik a társaság adó csökkentését, amit a kormány is azzal reklámozott annak idején, hogy a megtakarított adóból fizethetnek majd a cégek magasabb fizetéseket, megtartva vagy magukhoz vonzva a tehetséges munkavállalókat. Szintén segítséget látnak a cégvezetők az adórendszer más változtatásaiban is, például abban, hogy januártól adómentesen lehet albérleti hozzájárulást adni, munkásszálló építéséért pedig TAO kedvezményt lehet kapni, amikkel mobilabbá szeretné tenni a magyar munkaerőt a kormány. Emellett mindkét szervezet azt írta, hogy nagyon örülnek annak, hogy a kormány akár százezer embert ki akar rúgni az államigazgatásból, akik átképezve csökkenthetnék a versenyszektor munkaerőéhségét. Ez az ötlet is a kormánytól származik, Csepreghy Nándor államtitkár beszélt például erről tavaly ősszel. Az persze egy kérdés, hogy a közszférából érkező dolgozók milyen munkaköröket tudnának sikeresen betölteni.
Igaz, a fenti adatokból látszik, hogy céges adminisztratív feladatokra is keresnek több mint ötezer embert Magyarországon, még ha mindegyik ilyen állást egy volt bürokratával töltenek föl, akkor is marad több tízezer, aki választhatna, hogy informatikusnak vagy cnc-gépkezelőnek képezi át magát valahogy, de egyikhez se lesz nagy segítség az államigazgatási tapasztalat.
A munkaerő-piaci szakemberek szerint is kétséges, hogy mennyire oldja majd meg a bürokráciacsökkentés a munkaerőhiányt, ami bár nem lehetetlen, de sokkal nehezebb folyamat, mint azt valószínűleg a kormány vagy a munkaadók gondolják.
A munkaadók emellett még örülnek annak, hogy a kormány beígérte a közfoglalkoztatás átalakítását, bár azt még nem tudni, hogy pontosan hogyan akarják majd a gyárakba terelni az eddig közmunkában dolgozókat (ami persze a közmunka program eredetileg meghirdetett célja volt, bár szinte csak erre nem volt alkalmas). Ezeknek viszont mind az a kulcsa, hogy legyen megfelelő átképzési, felnőttoktatási rendszer, ami pedig eddig sem volt a leghatékonyabb.
Azt a kormányzati lépést viszont, ami eddig a legjobban segítette a cégeket, és amit az érdekvédelmi szervezetek is mind kiemeltek, nem igazán szeretik kitenni az ablakba Orbánék: azt, hogy a kormány megkönnyíttette azt, hogy ukrán vendégmunkásokat hozzanak Magyarországra a cégek.
A munkaadói szervezetek persze sietnek leszögezni, hogy a vendégmunkásokkal csak átmenetileg szeretnék megoldani a munkaerőhiányt, hosszú távon inkább a szakképzés fejlesztésével kellene megoldani, hogy magyarokkal lehessen megtölteni a magyar munkahelyeket. Orbán Viktor is erre bátorította a cégeket gazdasági évnyitó beszédében, ahol arról is beszélt, hogy hivatalos vendégmunkás programja biztos nem lesz a kormánynak, mert ez a téma „azonnal megpendít egy húrt” az emberek fejében, ezért nem lehet értelmesen vitatkozni a kérdésről
A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a magyar foglalkoztatók, legalábbis egy részük nem biztos, hogy megfogadja a miniszterelnök javaslatát, hogy csak fű alatt, és csak határozott időre fogadjanak külföldi munkaerőt: az Indexnek korábban kelet-magyarországi cégek azt mondták, ők nem bánnák, ha az ukrán vendégmunkások le is telepednének náluk.
Forrás: Index
