Heves közéleti vitát váltott ki Franciaországban öt jobboldali irányítású régió döntése, amellyel kötelezővé tették a francia nyelv ismeretét az állami építkezéseken dolgozóknak. Az EU a direktíva módosítását javasolja – írja a HVG.

A Moliere-cikkelynek elnevezett intézkedés értelmében az öt régióban minden állami beruházáson dolgozó munkásnak tudnia kell franciául, vagy pedig az őket alkalmazó cégeknek tolmácsot kell melléjük felvenniük. 

Az intézkedést bírálók szerint a régiókat vezető jobboldali politikusok így akarják megakadályozni, hogy állami építkezéseken külföldi cégek által alkalmazott kiküldött munkavállalók dolgozhassanak.

Az ilyen alkalmazottak után ugyanis nem Franciaországban, hanem a hazájukban fizetik be a külföldi vállalatok a kötelező járulékokat, amelyek a kelet- és dél-európai országokban jóval alacsonyabbak, mint Franciaországban. 

Hivatalos adatok szerint a kiküldött munkavállalók száma az elmúlt tíz évben több mint tízszeresére nőtt, jelenleg közel 300 ezren dolgoznak Franciaországban, 16,5 százalékuk lengyel, 15,5 százalékuk portugál, 12,5 százalék spanyol, míg 11 százalék román állampolgár.  

Az építőiparban és az állami építkezésre kiírt közbeszerzési pályázatokon egy cég azzal tud győzni, hogy abnormálisan alacsony árat ajánl, aztán meg külföldi alvállalkozókat alkalmaz, hogy kijöjjön az összegből - indokolta a korlátozás bevezetését Hervé Morin, Normandia centrista elnöke. 

Az intézkedést a szociális dömping elleni harc jegyében az építőipari dolgozók szakszervezete üdvözölte, a francia kormány, a francia munkáltatói szövetség (Medef) és Les Échos gazdasági napilap viszont kifogásolta.

„Mindig így kezdik, aztán jön a korrupció, aztán bezárják a francia határokat, aztán meg kilépnek az euróövezetből” - fogalmazott Pierre Gattaz, a Medef elnöke, aki óva intett a szerinte nacionalista jellegű intézkedésektől.

A legnagyobb francia szakszervezet, a CGT szerint teljes mértékben választási intézkedésről van szó, a jobbközép irányítású régiók a felmérések élén álló Marine Le Pen vezette Nemzeti Front nyomában járnak, amely alkotmányba iktatná a nemzeti preferenciát. 

Az 1996-ban elfogadott európai direktíva alapján egy uniós vállalkozás határozott időre kiküldheti alkalmazottait egy másik unió országba munkavállalásra, amennyiben a fogadó ország minimálbérét kifizeti az alkalmazottaknak, de a kötelező járulékokat a származási országban fizeti be.

Az uniós munkakörülmények harmonizálására az Európai Bizottság jelenleg a direktíva módosítását javasolja.

Forrás: HVG