Országszerte súlyos szakemberhiány van a pedagógiai szakszolgálatoknál, vidéken a betölthető státusok több mint harmada üresen áll – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A Budapest minden kerületében, illetve vidéken minden járásban megtalálható pedagógiai szakszolgálatoknál többféle pedagógusi munkakörben foglalkoztatják a szakembereket.
Dolgoznak korai fejlesztésért felelős pedagógusok, szakértői bizottsági tevékenységet ellátó szakemberek, logopédusok, pályaválasztási tanácsadók, konduktív nevelést nyújtó pedagógusok, gyógytestnevelő tanárok, iskolapszichológusok és kiemelkedően tehetséges gyermekeket gondozó szakemberek.
Lapunk közérdekűadat-igényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), hogy megtudjuk, hány pedagógust alkalmaznak az intézményekben. Bár szerettük volna az idei adatokat megismerni, a minisztériumnak csak a tavaly októberi állapotról állt rendelkezésére információ.
Ezekből kiderül: a vonatkozó minisztériumi rendelet ugyan több mint 6300 főben határozza meg a szakszolgálatoknál országszerte foglalkoztatható pedagógusok minimális létszámát, ebből csak kevesebb mint ötezret sikerült betölteni. Pedig az Emmi adatai szerint több mint 452 300 gyermeket látnak el a szakszolgálatoknál, tehát a legfrissebb adatok alapján átlagosan kilencven fő jut egyetlen ott dolgozó pedagógusra. Ám ezt az arányt jelentősen megszépítik a budapesti adatok. Ugyanis bár a fővárosban minimálisan 961 pedagógust lehetne foglalkoztatni a szakszolgálatoknál, ennél jóval többen, közel 1600-an dolgoznak.
Ezzel szemben a vidéki adatok lesújtók. Hiába lenne állás a megyékben összesen több mint 5300 fő számára, közel kétezer pedagógus hiányzik. Például Borsod-Abaúj-Zemplénben kifejezetten drámai a helyzet, itt a betölthető státusok felére sem sikerült tanárt találni. Vagyis hiába lenne mód 492 pedagógust felvenni, 252 fő hiányzik a rendszerből az egyik legszegényebb megyében. Ehhez hasonlóan szintén csak nagyjából a státusok felét sikerült betölteni Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyében. Annak ellenére, hogy Pest megye a főváros vonzáskörzetében található, ott sem tudtak elegendő pedagógust találni a tavaly ősszel kezdődött tanévben. Hiába lenne hely több mint 780 szakembernek, közel 270 állás betöltetlen maradt. Emellett több mint 170 pedagógus hiányzik a Szabolcs-Szatmár-Bereg, több mint 150 a Hajdú-Bihar és több mint 110 a Bács-Kiskun megyei szakszolgálatoknál.
Munkakörök szerint vizsgálva az adatokat, a korai fejlesztéssel foglalkozó pedagógusok vannak a legjobb helyzetben, igaz, Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyetlen ilyen szakember sem volt tavaly októberben. Ami az iskolapszichológusi, a konduktív nevelésért felelős pedagógusi és gyógytestnevelő tanárok létszámát illeti, az országos adatok összesítése alapján hozzávetőleg csak a státusok felét sikerült betölteni. Sőt, hiába lehetne idén januártól már közel kétszáz pályaválasztási tanácsadót alkalmazni a megyékben, tavaly még mindössze 55-en dolgoztak ebben a munkakörben. Logopédusból is nagy a hiány, országosan 440-nel több ilyen szakemberre lenne szükség. Például csak Borsodban legalább 136 logopédusra lenne szükség, ám ennek mindössze alig több mint harmada, 49 fő dolgozik ilyen munkakörben. Ezek az adatok különösen annak fényében aggasztók, hogy a logopédusoknak idén ősztől nemcsak az öt-, de a hároméves gyermekeket is kötelezően szűrniük kell a szakszolgálatoknál. Bár a korai szűrés fontossága megkérdőjelezhetetlen, kérdés, hogy hogyan lesz erre kapacitásuk a szakembereknek.
A lapunk által megismert adatokból az is kiderül, hogy nemcsak pedagógusból van hiány a szakszolgálatoknál, hanem a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (noks) munkatársakból is, vagyis például iskolatitkárokból, pedagógiai asszisztensekből vagy könyvtárosokból. Bár a fővárost ez a probléma sem érinti, vidéken szükség lenne legalább 560 fő noks-dolgozóra, ám ehhez képest csak 321 fő dolgozik ebben a munkakörben.
Hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál probléma van, az a szaktárca előtt sem ismeretlen. Ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március elején úgy fogalmazta meg: ezen a területen „tovább kívánják erősíteni a köznevelési rendszert”, ezért az idei központi költségvetésben 3,8 milliárd forint van arra, hogy nyolcszáz új gyógypedagógust és pedagógiai szakszolgálatban dolgozó személyt tudjanak foglalkoztatni. Kérdés persze, hogy lesz-e elég jelentkező ezekre az álláshelyekre. A Magyar Nemzet érdeklődésére Palkovics László oktatási államtitkár pedig arról beszélt egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón, hogy képzéssel növelnék a szakemberek számát.
– Talán mégsem olyan vonzó ez a pálya, mint ahogy a kormány állítja – így magyarázta lapunknak a szakszolgálatoknál tapasztalható szakemberhiányt Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője. Mint elmondta, hiába vette át az állam az önkormányzatoktól a szakszolgálati feladatokat, „valahogy nem állt össze a működési rend”. Míg korábban ugyanis különálló intézményként működtek például a szakértői bizottságok, nevelési tanácsadók, beszédjavító intézetek és egyéb szakszolgálati feladatot ellátó intézmények, ezeket egy nagy megyei szervezetbe olvasztották 2013-ban.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg korábban az érintett dolgozók kaptak például szakképzettséget igénylő pótlékot, jelenleg semmilyen pótlék nem jár nekik. Szüdi János elmondta, a hozzá eljutó visszajelzések szerint a szakmai feltételek is rosszak: például sok helyen nincs elég számítógép, amelyeken el lehetne készíteni a szakvéleményeket, ráadásul zsúfoltak a szakszolgálati intézmények is.
Forrás: Magyar Nemzet
