Magyarország legnagyobb kisebbsége az egyszülős családok, akik az érzelmi terhek mellett gazdaságilag is nagyon kiszolgáltatottak. A félmilliárd forintból épülő egyszülős központ létrehozói kutatást készítettek arról, mik az egyedülálló szülők legnagyobb gondjai. A felmérés eredményét először a Pénzcentrum közli.

Magyarországon körülbelül 300 ezer egyszülős családdal lehet számolni, és több, mint félmillió gyermek él ilyen családban. Az elszegényedés egyik legnagyobb rizikófaktoraként említik nemzetgazdasági szinten, ha a szülő egyedül nevel gyermeket. A KSH decemberi jelentése szerint az egyszülős családokban az egy főre jutó éves nettó jövedelem az országos átlag kétharmadát sem érte el: évente átlagosan 732 550 forintból élnek. Ez a szám viszont csak egy átlag, amelybe beletartoznak a magas fizetéssel rendelkező, egyetlen gyermeket nevelők, ahogy a minimálbérből tengődő ötgyermekesek is.

Az érzelmi traumák mellett, amelyeket egy válás, vagy haláleset okoz, jelentős anyagi problémákkal is küzdenek ezek a családok:

az egyszülősök 47-48 százaléka szegénységben, vagy mélyszegénységben él.

Az viszont nagy probléma, hogy szinte semmilyen támogatás nem jár nekik csak azért, mert egyetlen keresőképes van a családban. Pusztán 1000-1500 forinttal kapnak magasabb családi pótlékot. Biztató kezdeményezések és intézkedések viszont már elindultak:

idén január elsejétől a bölcsődei felvételkor előnyt élveznek az egyszülősök.

Emellett a tavalyi év végén döntés született arról is, hogy félmilliárdos állami támogatásból egy egyszülős családokat támogató budapesti központot hoznak létre. Ennek megvalósítását a 2005 óta működő Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány bonyolítja. Az előkészületi munkák már javában tartanak, április 2-án pedig bemutatják, és el is indítják online szolgáltatásaikat - a központ egyébként várhatóan ősszel kezdi meg működését.

Ehhez kapcsolódóan egy kutatás is készült, amellyel szerették volna felmérni, hogy ezeknek a családoknak milyen jellegű segítségre van a legnagyobb szükségük, és melyek azok a problémák, amelyek a legnagyobb nehézséget okozzák a mindennapjaikban.

A felmérés eredményét elsőként a Pénzcentrum közli. Az online kérdőívet több mint ezer szülő töltötte ki. A megkérdezettek 48,5 százaléka teljes állásban dolgozik, 41,8 százalékuk pedig szellemi munkát végez (24,3 százalék fizikai dolgozó). A válaszadók 52,8 százaléka egy, 29,7 százaléka pedig két gyermeket nevel. A gyermeküket egyedül nevelő szülők 97,2 százaléka nő, 58,7 százalékuk pedig 35 és 44 év közötti. Iskolázottságukat tekintve 51,5 százalék középfokú, 40,4 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a 8 általánossal rendelkezők száma csak 8 százalék.

A felmérésben megkérdezték a szülőket arról, hogy melyek azok a leggyakoribb problémák, amelyekkel a mindennapok során küzdenek (több válaszadási lehetőség is volt).

A válaszok alapján az elszigetelődés, egyedüli felelősségvállalás, és lelki nehézségek a leggyakoribbak (64,4%), a második helyen az anyagi gondok állnak (60,6%), a harmadikon pedig a gyermekkel kapcsolatos ügyek (felügyelet, különóra, stb.) 48,8 százalékkal.

Az egyszülős központtól a legtöbben azt várják, hogy lobbizzanak az egyszülők jogaiért, elfogadásáért és kedvezményes lehetőségekért (59,8%). A másik két legfontosabb elvárásuk, hogy lelki problémáikkal és jogi kérdéseikkel tudjanak a központhoz fordulni. Viszont a közösségépítés és az elszigetelődés feloldása is jelentős igény a szülők részéről. Az alábbi táblázatban az látható, hogy a megkérdezett szülőknek milyen jellegű segítségre van a legnagyobb szükségük.

Segítségnyújtási lehetőségek sorrendje (1-5 skálán)

Forrás: Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány

A kutatás eredménye az alapítvány munkatársai számára is okozott meglepetést.

A kutatás kérdéseit a több mint egy évtizedes tapasztalatainkra alapoztuk, a válaszok nem, a fontossági sorrendek viszont nekünk is meglepetést okoztak. Azt például nem gondoltuk, hogy a közösség igénye ennyire erős a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkben"

- mondta a Pénzcentrumnak Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány vezetője. Hozzátette, a kutatás eredményére való tekintettel a központ szolgáltatásait is alakítják. Tartalmilag nincs szükség változtatásra, viszont kiderült, hogy van, amire nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mint gondolták.

A központ online működése április 2-án jogi tanácsadással, pszichológussal való konzultálással, és mediációs lehetőséggel indul. Emellett nyáron, a központ megnyitása előtt már gyermektáborokat is fognak szervezni, ezzel segítve a szülőknek megoldani a szünet alatti gyermekfelügyeletet. Valamint olyan közösségi programokat is szerveznek, amelyek nem helyhez kötöttek, például közösségépítő kirándulást.

Forrás: Pénzcentrum