Az év végén megszűnik azoknak a végrehajtóknak a megbízatása, akiknek december 31-ig nem lesz jogi diplomájuk vagy nem iratkoztak be az egyetemre – írja a Magyar Idők. A bejutáshoz 25-30 végrehajtónak vizsgát, emelt szintű érettségit kell tennie. A helyzettel egyes érintettek olyannyira nincsenek kibékülve, hogy az Alkotmánybíróságon támadták meg a jogszabályt. Eközben új végrehajtói pályázatok is megjelentek, az első helyekre komoly túljelentkezés volt: bíró, ügyvéd, de még egyetemi tanár is jelentkezett végrehajtónak. A létszám emelkedése és szaktudásának bővülése a várakozások szerint gyorsíthatja az eljárásokat.
Fontos dátum 2017. december 31-e a magyar végrehajtók számára. Ezután ugyanis nem dolgozhat Magyarországon olyan végrehajtó, aki nem végezte el a jogi egyetemet, de legalábbis nem kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Ezt a végső határidőt még 2015-ben szabta meg a törvényhozás, megelégelve azt a több botrányt is okozó helyzetet, hogy adott esetben olyan személyek dönthetnek tíz- és százmillió forintokról vagy akár családok sorsáról, akik a fontos szakképesítést nem szerezték meg. A jogi végzettség nélküli munkavégzést egyébként még a korábbi, a rendszerváltozás utáni időkben meghozott szabályozás engedte meg bizonyos szereplőknek.
Kevés a jogász
– A 170 végrehajtóból álló hivatásrend ebből a szempontból jelenleg négy részre osztható – kezdte kérdésünkre a helyzet ismertetését a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György. Mint mondta, az egyik csoportot azok alkotják, akik korábban már megszerezték a jogi diplomát, számuk az év elején ötven körül mozgott.
A másik halmazba azok tartoznak, akiknek van valamilyen más felsőfokú, főiskolai végzettségük: az érintett 55-60 végrehajtó már vagy megkezdte jogi tanulmányait, vagy idén juthat be az egyetemre. Rajtuk kívül körülbelül negyvenen nyugdíj előtt állnak, nekik nem kell beiratkozniuk, ugyanis a jogszabály szerint a diplomát 2022-ig kell megszerezni, és a szóban forgó személyek addigra elérik a nyugdíjkorhatárt, a végrehajtói megbízatás pedig a 65. év elérésekor megszűnik.
A fennmaradó 25-30 végrehajtónak viszont ez az esztendő jelenti az utolsó lehetőséget. – Az érintetteknek emelt szintű érettségit vagy felsőoktatási szakmai felvételi vizsgát kell tenniük – mondta a kar elnöke, megjegyezve: ha valaki nem tudja igazolni, hogy december 31-ig elvégezte a jogi egyetemet, vagy legalább azt, hogy fennáll a hallgatói jogviszonya, annak megszűnik végrehajtói megbízatása.
A külső szemlélő visszásnak érezheti, hogy amíg a végrehajtó az egyik nap érettségi tételeket tanul, a másik nap például a forintra váltott devizahitelek elszámolása után fennálló banki követelés behajtásáról intézkedik – vetettük közbe. – A helyzet mindenképpen sajátos – vélekedett Schadl György, majd arról beszélt, hogy a jogi végzettség elengedhetetlen. Az esetek legnagyobb részében – akár 90-95 százalékban – a probléma megoldható rutinból, a korábbi tapasztalatok alapján.
Akad azonban 5-10 százalék, amikor olyan kérdés merül fel az eljárásban, amelynek nemcsak a megválaszolásához, de már a felismeréséhez is jogi végzettség kellhet. – Ezzel együtt is nyilvánvaló – folytatta az elnök –, hogy a szakmai gyakorlat nagyon sokat ér, a végrehajtók tapasztalata az eljárás minden szereplőjének előnyt jelenthet.
Hatvan új szakember
A végrehajtói állomány kapcsán az elnök arról is beszélt, hogy a következő időben hatvan új szakember lép be a hivatásrendbe. Jelenleg nagyjából 170 végrehajtó működik az országban, számuk rövidesen 230-ra emelkedik. – Tizennégy státuszra éppen a közelmúltban lehetett pályázni, összesen 76-an adtak be jelentkezést – mondta Schadl György.
Ügyvédek, végrehajtási ügyszakos bírók, közjegyzőhelyettesek, faktorcégek jogászai is versenybe szálltak a végrehajtói posztokért, de akadt egyetemi oktató is a pályázók között. A túljelentkezés lehetséges okai kapcsán az elnök arról beszélt: az utóbbi évek szabálymódosításai nyomán mára jórészt megszűntek a vadnyugati viszonyok a végrehajtásban, az eljárások legtöbbje pedig olyan – főként irodai – munkát jelent, amely sok jogász számára lehet csábító és jelenthet tényleges szakmai kihívást.
Schadl György szerint a végrehajtók számának és a szaktudás színvonalának emelkedése a hitelezők és az adósok helyzetét is megkönnyítheti: gyorsabban pont kerülhet egy-egy eljárás végére, az ügyek szereplői egyszerűbben kapcsolatba léphetnek a végrehajtókkal, és minden érintett könnyebben érvényt szerezhet jogos igényének.
Alkotmányellenes szabályok?
A folyamat érdekessége, hogy az Alkotmánybíróságnak (AB) is foglalkoznia kell a végrehajtók beiskolázásának kérdésével. Az AB-hoz ugyanis több tucat alkotmányjogi panasz érkezett, ezekben a beadványok megfogalmazói azt kérték: a testület mondja ki több paragrafus alaptörvény-ellenességét, egyúttal tiltsa meg alkalmazásukat. Az alkotmánybíráknak egyebek mellett a bírósági végrehajtók kinevezéséről és a jogi végzettség előírásáról is állást kell foglalniuk. Az indítványozók szerint az érintett rendelkezések az alaptörvény számos rendelkezését – így a tulajdonhoz, a vállalkozáshoz, a foglalkozás gyakorlásához fűződő jogot – sértik, ellentétesek a jogállam követelményével és diszkriminációt is előidéznek. A beadványokat az AB egyesítette, a kérdéskör tegnap szerepelt is a testület napirendjén.
Kifejtette és az Alkotmánybíróságnak megküldte álláspontját a témában az igazságügyi miniszter. Trócsányi László – aki korábban maga is dolgozott alkotmánybíróként – úgy vélekedett: az AB-nek érdemi vizsgálat nélkül el kellene utasítania a panaszokat. Arra az esetre, ha a testület mégiscsak megkezdené a részletek elemzését, a tárcavezető azt rögzítette: az érintett passzusok nem sértik az alaptörvényt, figyelembe veszik a végrehajtói szakma sajátosságait, emellett erősítik a közbizalmat.
Forrás: Magyar Idők
