Sok cég megszenvedi a kötelező béremelést, a garantált bérminimum emelése például mérettől függetlenül fáj a Magyarországon működő vállalatoknak – derül ki GKI „Kötelező béklyó - Mennyire súlyos teher a kötelező béremelés?” című anyagából – írja napi.hu.

Amíg a minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, addig a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be. Ugyanakkor a garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a nagy problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be.

Amennyiben a részleteket nézzük, úgy azt látjuk, hogy legnegatívabban a könnyű- és élelmiszeripar értékelte az intézkedéseket, de a minimálbér emelése az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az építő-, a feldolgozó és a vegyiparnak is. A korábbi erőteljes béremelések hatására viszont a mostani kötelező emelés kevésbé érinti a kereskedelmi cégeket, de azok ők sem nyugodhatnak meg. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) növelése még a minimálbéremelésnél is súlyosabb helyzetet eredményezett szinte minden ágazat számára. Meglepő módon ez esetben is a kereskedelemben működő vállalatok a legkevésbé érintettek.

A minimálbér emelések költségnövekedését a 250 fő alatti vállalatok nagyjából azonos mértékűnek (11-13 százalék) becslik. A nagyvállalatok azonban „csak” 7,5 százalékos növekedést várnak. A várható költségek és a kötelező béremelés volumenének eltérését több tényező is magyarázza a GKI szerint. Ilyen az, hogy mennyien voltak minimálbéren foglalkoztatva az adott cégnél, de a vállalatok már számolhattak a munkáltatói járulékcsökkentés okozta költségcsökkenéssel, illetve a bértömeg növekedés mérséklésének lehetséges módjaival (részmunkaidő, munkaköri átsorolás, esetleg elbocsátás stb.).

A legnagyobb többletköltséggel a könnyűipar számol, ez esetben a 2016-os szinthez képest 19 százalékos növekedést várnak. A vállalati 11 százalékos átlagot meghaladó ágazatok továbbá az építő- és élelmiszeripar (15, illetve 14 százalék). Az átlag körül emelkednek a költségek az üzleti szolgáltatásokban és a feldolgozóiparban (12,5, illetve 12 százalék), miközben az átlagtól kissé elmarad a bérköltség növekedése a gép-, a fém- és a vegyiparban (10 százalék). A terhek által legkevésbé érintett ágazat a kereskedelem, ahol 9 százalék alatti költségnövekedéssel számolnak.

Összességében tehát a GKI szerint az látszik, hogy a hazai kkv-kat súlyosan érintette a minimálbér és a szakmai garantált bérminimum emelése, mivel a létszám fele ilyen bérkategóriájú foglalkoztatott. A nagyvállalatok esetében a dolgozók 29 százalékát érintik az intézkedések, így az összhatás is kevésbé súlyos.

Forrás: napi.hu