Az utolsó negyedévben jelentősen megromlott a hazai oktatás iránti bizalom a magyar fiatalokban. A diákok igen nagy százaléka (70 százalék) beszél idegen nyelven, illetve sokan fontolgatják a külföldi munkavállalást - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből, melyről a 24.hu is beszámolt.

A magyar oktatási rendszerről a megkérdezett diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – többsége, 39 százaléka volt negatív véleménnyel. Az elégedetlenek aránya jelentősen nőtt, a múlt év utolsó negyedévében csak a diákok 22 százaléka tartozott ebbe a körbe. Az oktatási rendszerrel mindössze minden harmadik diák, azaz 30 százalék volt elégedett. Az állásban lévő fiataloknak pedig 53 százaléka mondott negatív véleményt az oktatási rendszerről.

Irány külföld

A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok többsége, 70 százalék beszél valamilyen idegen nyelven, és 38 százaléknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A különbség a fővárosi és a kisvárosi fiatalok között nyelvtudás szempontjából jelentős: míg a budapestiek 85 százalékának van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, a kisvárosi fiatalok között ez az arány már csak 58 százalék.

A külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége népszerű a fiatalok táborában. A diákok 27 százaléka tervezi, hogy egy ideig külföldön tanulna, a külföldi munkavállalás lehetősége pedig 45 százaléknál szerepel a tervek között, a budapesti diákok esetében pedig 60 százalék fontolgatja. A felmérés szerint a diákok inkább vágynak külföldön dolgozni: az aktív dolgozók körében csak 30 százaléknak vannak ilyen tervei.

Optimistábbak a diákok

A diákok a munkavállalási esélyeket, a jelenlegi feladataikat is pozitívabban látják, mint az aktív keresők. A diákok több mint fele mondta azt, hogy érdekli, amit tanul, míg az aktív dolgozóknak csak 41 százaléka érdekli és szereti végezni a munkáját. A diákok 39 százaléka, míg az aktív dolgozók esetében már 54 százalék fél attól, hogy nem találna munkát.

A munkahelyen az előző negyedévhez képest kevesebben, mindössze 29 százalék érzi magát megbecsültnek, és ez is leginkább megyeszékhelyeken élőkre jellemző. Hasonlóképpen a munkahelyi előrelépési lehetőségekről az aktív dolgozók mindössze 23 százaléka vélekedik pozitívan, kedvező véleménnyel pedig leginkább a nyugat-magyarországi, és a megyeszékhelyeken élők voltak. Azonban a munkahelyét a válaszadók több mint fele stabilnak érzi.

A kutatásból az is kiderül, hogy a munka és a magánélet összehangolása az aktív dolgozók 29 százalékának okoz gondot. A munka területén 41 százalék kismértékű, 15 százalék pedig nagyobb mértékű javulásra számít a jövőben.

Forrás: 24.hu