Rovatok
Közlemények
- Msz EDDSZ Főügyészségi állásfoglalás
- BRDSZ: A Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőinek választásához
- VDSZ: Számoljon a VDSZ-szel!
- Szakszervezeti ajánlás a rendvédelmi kar tagjaira
- Közmunkások tiltakozása a kormány foglalkoztatáspolitikája ellen
- A TUDOSZ X. küldöttértekezletének nyilatkozata
- Érettségi - MSZOE: csökkentsék a kötelező vizsgatárgyak számát!
- A költséges érettségi vizsgarendszer felülvizsgálata szülői nézőpontból
- A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete küldöttértekezletének állásfoglalása
- A BRDSZ nyílt levele a Belügyminiszterhez
- Megkapják elmaradt bérüket a Tesco pénztárosai
- MUOSZ: A Sajtószabadság Világnapjára
- A VDSZ javítaná tagjai életminőségét
- Megélhetési válság: a kormány egyetlen társadalmi követelést sem teljesített
- A szakszervezeti konföderációk letették voksukat a nagykoalíciós hazaáruló politika mellett
- MSZOSZ díjakat és érdemérmeket adtak át
- LIGA Szakszervezetek: Európa mi vagyunk!
- MSZOSZ: Megkoszorúzták a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emlékművét
| A hivatásos állomány jogainak védelmében az Alapvető Jogok Biztosának fellépését sürgeti az FRSZ |
 |
 |
 |
 |
| Írta: Szakszervezetek.hu |
| 2012. február 21. kedd, 11:07 |
|
A hivatásos állomány rögzített nyugdíjának eltörlésére és a rendvédelmi szakszervezetek hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó törvények Alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezését javasolta a Független Rendőr Szakszervezet az Alapvető Jogok Biztosának. Az FRSZ véleménye szerint a szolgálati törvény 182/A. §-ának hatályon kívül helyezésével a hivatásos állomány rögzített nyugdíjjal rendelkező tagjainak szolgálati nyugdíjra vonatkozó, törvényi védelemben részesített jogát alkotmányellenesen szűntette meg az országgyűlés. A jogalkotó 2007-ben törvényi védelmet teremtett az akkor legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezők számára azzal, hogy úgy rendelkezett: amennyiben a nyugdíjba vonulás feltételei a jövőben esetlegesen változnának, a hivatásos állomány érintett tagjai mentességet élveznek az esetleges későbbi jogszabály módosítások alól. Ezt a törvényi védelmet törölte el az országgyűlés – az FRSZ véleménye szerint – alkotmányellenesen, megsértve az Alaptörvényben foglalt jogállamiság követelményét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, a bizalomvédelem és a szerzett jogok elvét, továbbá a közjogi váromány védelmének elvét. Alkotmányellenes az is, ahogy a január 1-jével hatályba lépett jogszabályok különbséget tesznek a különböző szférákban működő szakszervezetek alapvető jogai között. A szakszervezetekre ugyanis háromféle szabályrendszer vonatkozik: egy a Munka Törvénykönyve alá tartozókra, egy másik a katonák szakszervezeteire és egy harmadik féle a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteire! A legkedvezőtlenebb szabályok minden tekintetben a rendvédelmi szakszervezetekre vonatkoznak, a nélkül, hogy ennek bármiféle alkotmányos indoka lenne! Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis korábban több tucatnyi határozatban kifejtette: az azonos csoportba tartozó jogalanyok megkülönböztetése alkotmányellenes, ha annak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka, vagyis a szabályozás önkényes! A szakszervezeti jogokra vonatkozó szabályozás az FRSZ véleménye szerint pontosan ilyen! Önkényesen diszkriminálja a rendvédelmi szakszervezeteket azzal a szándékkal, hogy működésüket lehetetlenné tegye! Erre azonban sem a 2/3-os parlamenti többség, sem az új Alaptörvény nem ad felhatalmazást! A rendvédelmi szakszervezetek felszámolására irányuló kormányzati szándékot támasztja alá az is, hogy törvény kihirdetése és hatálybalépése között mindössze 3 munkanapnyi időt biztosított az országgyűlés arra, hogy az érintett szakszervezetek felkészüljenek az új szabályozásra. Ez az AB gyakorlata szerint önmagában is súlyosan sérti a jogbiztonságot és a jogállamiságot! Január 1-jétől az országgyűlés az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát is korlátozta, ezért az FRSZ az Alapvető Jogok Biztosát kérte fel arra, hogy éljen törvényben biztosított jogkörével, és kezdeményezze a kifogásolt törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. Kiadó: Független Rendőr Szakszervezet |
|
|
Kapcsolódó cikkek :
» Nő a foglalkoztatás kockázata
A munkáltatói és munkavállalói kapcsolat a mellérendeltség irányába tolódik, de ezzel a felelősség is jobban terheli a munkavállalókat – hangzott el a negyedik BérMozaik konferencián, amelyet a CompLex Kiadó Rodin...
» Szakszervezeti javaslatcsomag a Munka törvénykönyve átmeneti szabályairól
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő szakszervezetek összeállították a Munka törvénykönyve átmeneti szabályaival kapcsolatos javaslataikat, és megküldték a Nemzetgazdasági Minisztérium...
» Szakszervezet és munkáltató
az új Mt. szakszervezeti jogokra vonatkozó előírásainak összevetését a jelenleg hatályos szabályokkal, szót kell ejtenünk a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelméről – .
» Vége a vasárnapi nyitva tartásnak?
Korlátozza egyes boltok vasárnapi nyitva tartását az új munka törvénykönyve.
» Új Munka törvénykönyve: Az elállási jog
Egy most bevezetésre kerülő új jogintézményről, az elállási jogról közöl hasznos ismereteket a . Az elállási jog az eddigi munkajogunk szerint tilos volt, az új Munka Törvénykönyve azonban három esetben maga biztosít elállási...
 Mottó: De miről önmagunk lemondunk, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.
(Deák Ferenc)
|
Szakszervezetek plusz
 |
