Rovatok
Közlemények
- Msz EDDSZ Főügyészségi állásfoglalás
- BRDSZ: A Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőinek választásához
- VDSZ: Számoljon a VDSZ-szel!
- Szakszervezeti ajánlás a rendvédelmi kar tagjaira
- Közmunkások tiltakozása a kormány foglalkoztatáspolitikája ellen
- A TUDOSZ X. küldöttértekezletének nyilatkozata
- Érettségi - MSZOE: csökkentsék a kötelező vizsgatárgyak számát!
- A költséges érettségi vizsgarendszer felülvizsgálata szülői nézőpontból
- A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete küldöttértekezletének állásfoglalása
- A BRDSZ nyílt levele a Belügyminiszterhez
- Megkapják elmaradt bérüket a Tesco pénztárosai
- MUOSZ: A Sajtószabadság Világnapjára
- A VDSZ javítaná tagjai életminőségét
- Megélhetési válság: a kormány egyetlen társadalmi követelést sem teljesített
- A szakszervezeti konföderációk letették voksukat a nagykoalíciós hazaáruló politika mellett
- MSZOSZ díjakat és érdemérmeket adtak át
- LIGA Szakszervezetek: Európa mi vagyunk!
- MSZOSZ: Megkoszorúzták a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emlékművét
|
KSH
Lefelé tart a foglalkoztatás
|
 |
 |
 |
 |
| Írta: Szakszervezetek.hu |
| 2012. február 22. szerda, 10:30 |
|
A magyar gazdaság lassulásának megfelelően tovább romlottak a foglalkoztatási mutatók 2011 végén. A tavalyi utolsó hónapban a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak száma 2,66 millió volt, az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal kevesebb. A KSH keddi adatai szerint decemberben 13 ezer fővel, 726 ezerre csökkent a közszektor dolgozóinak száma, ráadásul a közmunkásoké 13 ezerrel, 61 ezerre esett − így az utóbbi csupán kétharmada a 2010-esnek. A közfoglalkoztatásban ráadásul egyre inkább a nem teljes munkaidős foglalkoztatás dominál (decemberben az aránya 43 százalék volt). A várakozásoknál kissé jobban, 10,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek a tavalyi utolsó hónapban, ezen belül 9,5 százalékkal a magán-, 10,7 százalékkal a közszférában. Így 2011 egészében a bruttó átlagbér 5,2 százalékkal, 213,1 ezer forintra nőtt Magyarországon, ezen belül a vállalati szférában 5,3 százalékos bővülés eredményeként 218 ezer forint, az államiban pedig 3,8 százalékos növekedés után 204 ezer forint lett az átlag. Az szja tavalyi változása − a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül számolva − a nettó bérek 11,4 százalékos emelkedését hozta decemberben, így a múlt év egészének eredménye plusz 6,4 százalék (a cégeknél nyolc, a költségvetési területen pedig két százalék az emelkedés) lett. A reálbérek 2011-ben csaknem két és fél százalékkal emelkedtek. (Ezt az értéket tovább javították a családi adókedvezmények.) A jegybank által leginkább figyelt rendszeres bruttó kereset mutatója elfogadhatóan alakult: a magánszférában a novemberi 5,4 százalék után decemberben 5,1 százalékkal nőtt, a közszférában pedig 3,1 százalékról 5,1 százalékra gyorsult az emelkedés. Így a múlt év egészében a bérek 4,4, illetve 6,3 százalékkal lettek magasabbak. A várakozásoknál nagyobb bérdinamika a bázishatásnak köszönhető, mivel az egykulcsos szja bevezetése miatt a munkáltatók 2010 decemberéről 2011. januárra halasztották a bónuszok és prémiumok fizetését, így a bázis kifejezetten alacsony volt, emiatt viszont a 2012. januári adat lesz majd alacsony − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Várakozásai szerint idén a jókora minimálbér-növelés és az ajánlott béremelések miatt erőteljesen nőhetnek a bruttó bérek, amitől a nettó dinamikája lényegesen elmaradhat, az adójóváírás kivezetése miatt. Az utóbbi azonban az alacsonyabb jövedelműek számára lehetővé teszi a családi adókedvezmények igénybevételét, így összességében 2012-ben is nőhetnek a nettó bérek, kissé elmaradva azonban az ötszázalékos inflációtól. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint a január−februárban kényszerből felpörgő bérdinamikára a vállalatok valószínűleg a munkaidő csökkentésével vagy a létszám leépítésével reagálnak majd. Szintén a reálbérek csökkenését prognosztizálja a Hay Group, amelynek legutóbbi felmérése szerint a cégek átlagosan csupán 3,6 százalékos béremelést terveznek. Tavalyhoz hasonlóan az alacsonyabb munkakörökben dolgozók idén is magasabb emelésben részesülnek, mint a vezetők (Napi Gazdaság, 2012. február 7.). A GKI legutóbbi felmérése is úgy találta, hogy a cégek csupán 4 százaléka tervezi növelni, 29 százaléka viszont csökkentené létszámát 2012-ben. |
|
|
Kapcsolódó cikkek :
» Nő a foglalkoztatás kockázata
A munkáltatói és munkavállalói kapcsolat a mellérendeltség irányába tolódik, de ezzel a felelősség is jobban terheli a munkavállalókat – hangzott el a negyedik BérMozaik konferencián, amelyet a CompLex Kiadó Rodin...
» Mit tegyen, ha bajba került külföldi munkája során?
Közös figyelemfelhívó kampányt indít az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyarországi irodája és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztálya – .
» Béremelésről és nyugdíjkiigazításról döntött a kormány
Romániában júniustól 8 százalékkal nőnek a bérek a közszférában, de az átlagon felüli nyugdíjak is enyhén emelkednek - döntötte el szerdán a bukaresti kormány.
» Nem a minden áron való foglalkoztatás a cél
Uniós pénzekkel, termelő és szolgáltatásfejlesztő beruházásokkal, hatékonyságot és hozzáadott értéket középpontba helyező fejlesztésekkel élénkülhet csak a gazdaság és az építőipar. Az 5-6 éve elhalasztott...
» Kényszerből terjed a részmunkaidő
Részmunkaidő, távmunka, megosztott munka, rugalmas munkaidő: Magyarországon egyik ilyen atipikus foglalkoztatási forma sem túl elterjedt. Hogy ez miért van így, milyen előnyei és milyen hátrányai lennének annak, ha többen...
 Mottó: De miről önmagunk lemondunk, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.
(Deák Ferenc)
|
Szakszervezetek plusz
 |
