Nemzetközi segítséget kér a Magyar Szakszervezeti Szövetség az európai minimálbér-irányelv átültetésének betartatásához, miután a kormány egyelőre semmibe veszi a kötelezettségét– közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután a témában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésén ezúttal sem történt semmilyen előrelépés. A MASZSZ elnöke az európai háromoldalú szociális csúcskonferencián tartott beszédében felhívta az EU-s vezetők figyelmét a hazai átültetés elmaradásának veszélyeire.

A Vasas helyi alapszervezete a meghirdetettek szerint, 13 és 15 óra között megtartotta a két órás figyelmeztető sztrájkot a sopronkövesdi Autoliv Kft.-nél.

Az Autoliv dolgozóit a bértárgyaláson képviselő Vasas már március 14-én sztrájkbizottságot alakított, mivel a szakszervezet nem tudta elfogadni a munkáltató ajánlatát. Egy olyan ajánlatot, amely csökkentené a munkavállalók által kifejezetten kedvelt béren kívüli juttatás összegét, a béremelés mértéke pedig nem lenne elég a dolgozók jelenlegi életszínvonalának fenntartásához sem!

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem /Zeneakadémia/ oktatóinak közel 70%-a csatlakozott az ELTE és a BME dolgozóinak bérköveteléséhez és akciójához.

Felháborítja a szakszervezeteket, hogy a kormány az igen szűkre szabott 7 napos társadalmi egyeztetésen kívül semmilyen hivatalos párbeszédre nem hajlandó az európai minimálbérről szóló irányelv átültetéséről, miközben az EU-s javaslat alapja egyebek mellett éppen az érdekképviseletek hatékony bevonása a folyamatba. Mivel a kormányjavaslat tartalmilag is igen messze van az elvárható minimumtól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség átfogó szakmai javaslatot állít össze egy érdemi egyeztetéshez. Amennyiben a döntéshozók figyelmen kívül hagyják az érdekvédők elvárásait, a MASZSZ nemzetközi jogi segítséget kérhet az előírás betartatásához.

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség.  A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége az alábbi javaslatot juttatta el a Nemzetgazdasági Minisztérium részére. Célunk, hogy a szabályozás erőteljesebb védelmet adjon a munkavállalók választott képviselőinek, érdemben szankcionálva a jogellenes munkáltatói gyakorlatokat a munkajogi (jog)következményeken túlmenően is. Indokoltnak tartanánk továbbá a hatósági ellenőrzési tárgykörök – körültekintő, jól átgondolt – bővítését is a munkavállalói érdekképviseletek jogainak védelmében.

Javaslatunk azt célozza, hogy egy fokozottan megterhelő munkavégzési időszak esetében kötelezően jelenjen meg az üzemi tanács (mint munkavállalói érdekképviselet) és az üzemorvosi szolgálat (foglalkozás-egészségügy) lehetősége a „kontrollra”.

A munkaügyi hatósági ellenőrzések számának radikális és gyors növelését, s ezzel a feketemunka látványos visszaszorítását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután egy tanulmányból kiderült, 2023-ban az előző évekhez képest különösen sok szabálytalanságot találtak még annál a kevés cégnél is, ahová eljutottak az ellenőrök. A hatósági rajtaütések száma negyedére csökkent az elmúlt évtizedben, a szabálytalanságokért gyakran csak „dorgálás” jár, így nem csoda, ha sok munkáltató visszaél a helyzettel.

17 százalékkal, de legalább 70 ezer forinttal keresnek többet a vasutasok januártól visszamenőleg - közölte a Vasutasok Szakszervezete, miután ma délelőtt aláírták a 2024 - 2026-os bérmegállapodást.