A közalkalmazottak szintén több pénzt kaphatnak, ám annak mértéke még kérdéses. Szeptembertől 15, majd januártól újabb 15 százalékkal emelkedik a vízügyi igazgatóságokon dolgozók bére – tudta meg a Magyar Idők. A következő napokban az emelés differenciálásáról döntenek, valamint arról, hogy demonstrálnak-e a munkavállalók a közszolgákkal közösen. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a Magyar Államkincstár dolgozói, valamint a vízügy munkavállalóinak bérrendezését követően hamarosan a felzárkóztatásból eddig kimaradt közalkalmazottak és köztisztviselők fizetése is rendeződhet. Szakszervezeti forrásaink szerint a tárgyalások a hét második felében zárulhatnak le.
Döntött tegnap a kormány gazdasági kabinetje a vízügyi igazgatóságon dolgozó mintegy 4000 munkavállaló béremeléséről – mondta a Magyar Időknek Tarró Péter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet elnöke.
A munkavállalók szeptembertől 15, majd januártól újabb 15 százalékos béremelést kaphatnak. A szakszervezeti vezető kiemelte: augusztusig várhatóan döntenek az említett emelés differenciálásáról is.
Várhatóan ma döntenek a vízügyi dolgozók arról, hogy visszavonják-e a kétórás munkabeszüntetésüket, amelyet jövő hétfőn a közszolgákkal közösen tartanának. Korábban megírtuk: a vízügyi ágazatban hatalmas szükség van a fizetések megemelésére, mivel a mérnökdiplomával rendelkező munkavállalók fizetése alig haladja meg a bruttó 190 ezer forintot.
Az ágazatban mintegy 35 százalékos a bérlemaradás a 303 ezer forintos magyarországi bruttó havi átlagkeresethez képest. Ennek következtében csak az idén több mint 150 munkavállaló hagyta el a vízügyet.
– Várhatóan nem maradnak ki az önkormányzati dolgozók, valamint azok az állami munkavállalók sem a béremelésből, akikre egyik életpályamodell sem vonatkozik – mondta lapunk megkeresésére Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Felidézte, a kormány döntött a Magyar Államkincstárnál dolgozók bérének 25 százalékos emeléséről júliustól, majd januártól szintén 25 százalékos fejlesztésben részesülnek. Emellett a Magyar Államkincstár vezetősége együttműködik a szakszervezettel a béren kívüli juttatások növelése és a bérrendezés érdekében, ennek teljesítésére külön bizottságot hoznak létre. Ugyanakkor a szakszervezeti vezető kiemelte: tartós bérrendezést csak az életpályamodell mielőbbi bevezetése jelentene.
A Magyar Államkincstár alkalmazottjai a felzárkóztatás hatására nem csatlakoznak a hétfőre meghirdetett munkabeszüntetéshez. A döntés hatására várhatóan a más állami szervnél dolgozó közszolgák sem maradnak ki a bérfelzárkóztatásból.
Boros Péterné felidézte: június elején jelentette be az érdekképviselet, hogy sztrájkot hirdet július 17-re, ha nem tud megállapodni a kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak béremeléséről a kormánnyal.
Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy kilenc év után a közszolgák bérét is rendezik, a tárgyalások a következő napokban folytatódnak, s várhatóan a hét második felében már konkrét eredmények is születnek – tette hozzá Boros Péterné. Korábban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt nyilatkozta, szinte biztos, hogy januártól rendezik a közalkalmazottak és köztisztviselők bérét, ám annak mértéke még nem ismert.
Ismert, az idei évtől 15 százalékkal emelkedett a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum összege. Ennek következtében a közalkalmazotti bértábla – amelynek megújítását már többször szorgalmazták a szakszervezetek – összecsúszott.
Emellett jelentős, 30 százalékos, hároméves bérmegállapodást hagyott jóvá év elején a kormány az állami cégeknél dolgozó munkavállalók részére. A béremelési programokból azonban kimaradtak az önkormányzatoknál, valamint az államigazgatás más területein dolgozó közalkalmazottak, akik több településen csak a garantált bérminimumot kapják.
A közigazgatásban tapasztalható bérfeszültség mintegy 250 ezer munkavállalót érint.
Forrás: Magyar Idők
