Az idei 10-15 százalékos emelkedést követően jövőre 9-10 százalékos bérnövekedésre számítanak a versenyszférában a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői, valamint az elemzők. A fizetéseket a minimálbérek már bejelentett további emelkedése, valamint a mind jelentősebb munkaerőhiány húzza felfelé – írja a Magyar Idők.

Folytatódhat jövőre a versenyszférában a bérek emelkedése.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára lapunk kérdésére úgy számolt: az idei, bőven tíz százalék feletti átlagos fizetésemeléseknél szerényebb mértékben, 8-9 százalék körül emelhetnek a cégek 2018-ban, ugyanakkor a korábbi évekre jellemző alacsony, 3-4 százalékos emelések nem térnek vissza. Dávid Ferenc ugyanakkor kiemelte: ezek csak várakozások, mivel a vállalati szektorban nem januártól változnak a bérek, az üzleti terveket május végéig kell leadni.

A munkaerőhiány továbbra is befolyásoló tényező lesz, ahogyan a minimálbérek már meghirdetett újabb nagyarányú emelése is. A versenyképességi pálya ugyanakkor még nem teszi lehetővé az idei bérfelzárkóztatási szintet, ráadásul az idei 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos bérminimum-emelés nagyobb nyomást jelentett a cégeknek, emiatt kisebb munkaerőköltséget tudnak kigazdálkodni – vélekedett.

– Cégmérettől függetlenül 10-15 százalékkal nőhettek az idén a fizetések a vállalati szférában a korábbi évek 3-5 százalékos emeléseihez képest, elsősorban a munkaerőhiány miatt – mondta a Magyar Idők kérdésére Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (­MTSZSZ) elnöke. Várakozásaik szerint a versenyszféra egészében jövőre is fennmaradhat ez a növekedési ütem, habár saját területén a szakszervezet szeretne újabb, 15 százalékos bérfejlesztést kialkudni. Nemcsak a szellemi, de a fizikai munkakörökben is jelentősen nőttek a keresetek, sőt sok cég év közben újabb emeléseket hajtott végre. A bértárgyalások már tartanak, azonban a trend megváltozott, az év közbeni béremelések ­miatt már nem feltétlenül január­tól jön az újabb bérrendezés, lehet, hogy azt év közben lépi meg a munkaadó, rá­adásul számos vállalatnál tavaly többéves bérmegállapodás köttetett – részletezte az MTSZSZ elnöke.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint átlagosan 9 százalékkal növekedhetnek jövőre a fizetések, elsősorban a minimálbérek további jelentős, 8 és 12 százalékos emelkedése, valamint a munkaerőhiány következményeként.

A szakszervezeteknek azonban – mutatott rá Buzásné Putz Erzsébet – már nemcsak a bérfelzárkóztatás a legfőbb céljuk, hanem az úgynevezett közérzetjavító intézkedések kiterjesztése is. Példaként említette, hogy sok cég a megnőtt túlóraszám miatt több rekreációs lehetőséget nyújt dolgozói­nak, illetve egyéb kikapcsolódási alkalmat kínál, emellett egészségügyi szűréseket is szervez. Ezt azért is kell megtenniük, mert a munkavállalók már bátrabban válogatnak a munkalehetőségek közül. A szakszervezeti vezető kiemelte: amennyiben a beosztottal nem viselkedik megfelelően a főnöke, sokan már akkor is új munkahelyet keresnek. Emellett a toborzási bónusz is egyre több helyen jelenik meg, a szintén munkaerőhiánnyal küzdő Mercedes például több tízezer forintot kínál annak a dolgozónak, aki új embert visz a céghez, s az legalább hat hónapig ott is marad. A közmunkások integrálására is nagyobb hangsúlyt fektetnek, példaként említette, hogy a Miskolc környéki cégek egy része már programot is indított a közmunkások integrálására.

A fejlesztések is elindultak a cégeknél. Elsősorban a digitális beruházásokra kell gondolni, az automatizálásra, valamint az újfajta adatkezelési megoldásokra – fogalmazott Buzásné.

Jobban szeretjük a főnököt, ha vastag a boríték

A jobb fizetés javítja a vezetők és beosztottak közti viszonyt – derül ki a Paylab 11 ország 52 ezer munkavállalójának megkérdezésével készült felméréséből. A ­Fizetések.hu összefoglalója szerint a válaszadók 61 százaléka barátinak nevezte kapcsolatát a munkaadójával. Érdekesség, hogy nekik átlagosan 14 százalékkal magasabb a fizetésük, mint azoknak, akik nincsenek jóban a felettessel. Azok a dolgozók, akik az országos átlag felett keresnek, jobb kapcsolatot ápolnak a közvetlen felettesükkel, mint az átlag alatt kereső munkatársaik. A megfelelő jövedelem tehát a főnök-beosztott kapcsolat egyik alappillére. Ez a felmérésben szereplő mind a tizenegy európai országban kimutatható. A munkavállalók egyetértenek abban, hogy a modern vezetőknek leginkább a méltányosság, az őszinteség és a kommunikáció területén vannak hiányosságaik.

Forrás: Magyar Idők

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.