Jogvédők szerint el lehet felejteni a nagy demonstrációkat, ha a parlament elfogadja az új gyülekezési törvényről szóló javaslatot - írja a Népszava.hu.

Netadó, Lex CEU, parlamenti képviselők eskütétele, Milla-rendezvények, az áprilisi választások eredménye – csak néhány azok közül az ügyekből, amelyek az elmúlt esztendőkben tömegeket megmozgató tüntetéseket okoztak. Az 1989-es gyülekezési törvény ugyanis lehetőséget teremtett rá, még ha néha csak előzetes jogi hercehurca után is. A szerdán beterjesztetett új törvénytervezet viszont olyan feltételeket tartalmaz, amelyek közül több is lehetőséget teremt a hatóságoknak, hogy elutasítsák egy tervezett rendezvény engedélyezését.

- Az alapjogi törvények közül a gyülekezéssel kapcsolatoshoz nem nyúltak hozzá a 2010-es kormányváltás óta – mutatott rá Demeter Áron, az Amnesty International (AI) Magyarország jogi szakértője, aki szerint erre nem is lett volna szükség, mert jól működött. - Ha adódott is vita, az Alkotmánybíróság minden esetben döntött. Nem is igazán sikerült elmagyaráznia a kormánynak a törvény tervezetében, miért is van szükség a módosításra: végigolvasva az indokolatlanul hosszú magyarázatot a legfőbb érv igazából, hogy ez egy kommunista alapú jogszabály, hiszen 1989-ben született - fogalmazott.

Az AI szakértője szerint a beterjesztett törvényjavaslat több szempontból is aggályos, mert például a magánérdeket, az otthon védelmét előnyben részesíti a gyülekezési joggal szemben, méghozzá törvénytelenül.

- A legtöbb demonstráció értelemszerűen zavar valakit, ám ennél sokkal fontosabb a véleménykifejezés lehetősége - jelentette ki Demeter Áron. A törvény ráadásul megszabná, hogy egy tüntetést abban az esetben is be lehet tiltani, ha sérül a közlekedés rendszere, ám ennek következtében egy parkba szervezett demonstráción kívül minden betiltható lesz. - Nemcsak politikai eseményre kell itt gondolni, hiszen akár a Budapest Pride-felvonulás engedélyét is el lehet utasítani. Persze a Békemenetet is - tette hozzá.

A jelenleg még érvényes törvény alapján a hatóságoknak megoldást kellett találniuk az ilyesfajta problémákra, az új szerint viszont egyfajta biankó csekket kapna a rendőrség és a bíróságok. Megakadályozhatják a nagydemonstrációkat, de betilthatják akár a ligetvédők városligeti, vagy éppen - a bíróságok működésének megzavarására hivatkozva – a devizahitelesek Kúria előtti tüntetését is. Az olyan, a kormány számára külpolitikai szempontból kellemetlen megmozdulás is tilthatóvá válik, mint egy orosz nagykövetség előtti Putyin-ellenes demonstráció, amelyet a „diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítésének akadályozása” címszóval lehet majd betiltani.

- Minden olyan rendezvényt sokkal nehezebb lesz megtartani, amely valamiért nem szimpatikus a hatalomnak – mondta az AI jogi szakértője. – A törvény szövegébe ugyanis sok mindent bele lehet érteni, vagyis nem csak a tízezres tüntetések ellen használható fel, de akár arra is, hogy húsz ember demonstráljon egy utcában. Ezeknek az ügyeknek az elbírálása ráadásul - az elfogultság miatt sokak által bírált - jövőben a felálló közigazgatási bíróságok hatáskörébe kerül.

Hasonlóképpen vélekedett Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa is, aki szerint a hatályos jogszabályokhoz képest a csökkenne a jogvédelem színvonala, ha a parlament rábólintana az új törvényjavaslatra.- A jelenlegi szabályozás objektív paramétereket határoz meg például a közlekedés sérelme kapcsán, vagyis csak akkor lehet megtiltani egy bejelentett tüntetés megtartását, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható – mondta. – A beterjesztett javaslat viszont komoly mérlegelési lehetőséget adna a rendőrségnek, vagyis a közlekedési szempontok szubjektív megítélése alapján is el lehetne utasítani egy bejelentést. Miután az elmúlt évek nagy tüntetései, mint például a Lex CEU, a netadó, vagy éppen az áprilisi választások utáni civil megmozdulások miatt hosszú órákra le kellett zárni Budapest forgalmas részeit, s ez komoly feladat elé állította a hatóságokat és a BKK-t, az új törvény értelmében akár meg is tilthatták volna őket. Ahogyan 2010-ben és 2011-ben a rendőrség így is tett a Budapest Pride-felvonulással, csak éppen akkor a bíróság mindkét esetben hatályon kívül helyezte a tiltást. A jövőben viszont a közigazgatási bíróságokhoz kerülnének majd az ilyen ügyek, s a várható döntéseikkel kapcsolatban már most megoszlanak a vélemények.

Vas András

forrás: Népszava.hu

Hozzászólok a Facebookon