Továbbra sem tartozik a jövedelmező ágazatok közé a kereskedelem, de az a munkáltató, amelyik nem ígér legalább bruttó kétszázezer forintos kezdő bért, könnyen elveszítheti dolgozóit – írja a Világgazdaság.

 Kétszázezer forintos bér alatt illúzió a kereskedelmi dolgozók megtartása, az ennél alacsonyabb összegért foglalkoztatott árufeltöltőket vagy pénztárosokat már másnap tárt karokkal várja egy konkurens áruházlánc – mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Ez azt jelenti, hogy bár továbbra is alulfizetett ágazat a kereskedelem,

ma már egy munkáltató részéről sem elegendő csak megadni a kötelezően előírt, 180,5 ezer forintos garantált bérminimumot.

Példaként az évről évre a bérviták homlokterében álló Tescót hozta fel a KASZ elnöke: a legnagyobb üzletláncnál bruttó 197 ezer forint az alapbér, de a pótlékokkal együtt lényegében minden esetben meghaladja a 200 ezret a belépőszint, és erre jön még rá a 12-16 ezer forintos cafeteria.

Karsai előrebocsátotta: a hipermarkettel várhatóan októberben kezdik meg a tárgyalásokat a 2019-es béremelésekről. Az elmúlt években a Tesco esetében az volt a tét, hogy megtartja-e 15-20 ezer forintos előnyét a bérminimummal szemben, csakhogy ma még nem ismert, pontosan mekkora mértékben emelkednek a bérek jövőre.

Többen óvatosabb emelést várnak, ha viszont az országos béralkuban újabb 8-10 százalékos kötelező ugrást írnak elő a munkáltatóknak, az felülírja a szakszervezetek alkupozícióját.

További fejtörést okozhat a cafeteria több elemének kivezetése. Ideális esetben a munkavállalók a bérbe olvasztva megkaphatják az eddigi kiegészítő juttatásokat.

Ahol viszont erre nem hajlandó a munkáltató, ott a bruttó cafeteriakereteket aligha emelik meg, s így végső soron a dolgozó jóval kevesebbet fog látni nettóban. Karsai Zoltán szerint azért is lényeges a kiszámíthatóság, mert sokan például ezzel a lehetőséggel hosszú távon számolva kezdték részben a cafeteriából törleszteni a lakáshitelüket.

Szerencsére van arra is példa, hogy egy munkáltató hevesebb ellenállás nélkül belátja, nem versenyképesek a bérei, ezért megemeli őket. A legtöbb esetben az éppen csak a garantált bérminimum feletti, 180-185 ezres kezdő bruttó béreket igyekeznek 200 ezer fölé tornászni.

Az OBI-val például legutóbb februárban kezdett el tárgyalni a KASZ, a megállapodás már márciusban megszületett. A barkácslánc ezzel nemcsak a dolgozók kedélyeit nyugtatta meg, hanem a munkaerőpiacon is előnyösebb helyzetbe került.

A Metro esetében szintén 20-30 ezer forintos különbség lehet a jelenlegi és a kiharcolni kívánt fizetések között.

A szakszervezet nem fogadta el az áruházlánc június közepén ismertetett bérrendezési tervét, amely szerint három lépésben, júliusban, októberben és jövő januárban emelne. A Metro-dolgozók körében végzett reprezentatív felmérés szerint 21 százalékuk elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik, de további 33 százalék is elgondolkodik a váltáson.

Forrás: Világgazdaság

Hozzászólok a Facebookon