Nem elképzelhetetlen, hogy a felsőoktatásból kihullott fiatalok a kis- és középvállalkozásokban vállaljanak alkalmazotti munkát. Ehhez mentorprogramra, reklámra és nem utolsó sorban rengeteg pénzre lenne szükség – írja a zoom.hu.

Jó ideje másról sem hallani, minthogy szakmunkáshiány van az országban. Az okok ismertek: nem vonzza a fiatalokat a kétkezi munka, illetve akik még e területen vállalnak munkát, azok jelentős része inkább külföldre megy dolgozni jóval magasabb fizetésért.

A munkaerőhiány leginkább a kis- és középvállalkozásokat sújtja, a hazai cégek nagy része pedig pont ilyen kiscégekből áll.

Miközben egy nagyvállalat külön dolgozókat alkalmaz, hogy a hiányzó munkavállalóit megtalálja és pótolja, addig egy kisvállalkozásban erre alig van kapacitás. És akkor még mindig nem beszéltünk arról a kérdésről, hogy hol keressen ma a munkáltató, ha emberre van szüksége.

„A kiesés újrakezdést jelent”

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) egy, augusztusban lezáródó projektben vett részt négy másik ország (Ausztria Bulgária, Görögország és Törökország) partnerszervezetével közösen, Alternatív karrierlehetőségek az egyetemről kiesettek számára címmel, melynek jelszava: „A kiesés újrakezdést jelent.” A szövetség tagszervezetei főleg munkaerőhiánnyal küzdő kisvállalkozások, így az IPOSZ érthető módon elkötelezett amellett, hogy minél gyorsabban megoldást találjon erre a problémára.

Több ezer hallgató hullik ki a felsőoktatásból, akik könnyen elkallódnak, miközben ők potenciális munkavállalók

– mutat rá Németh László, az IPOSZ elnöke.

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján 2016-ban Magyarországon 40 800 olyan 34 év alatti volt, akik ugyan jártak egyetemre és főiskolára, de diplomát nem szereztek. Az okok arányaiban a következők:

• 50%: túl nehéz volt a tanulmány (ez az EU átlaghoz képest nagyon magas, az unióban mindössze 18 százalék esett ki a felsőoktatásból tanulmányi nehézségek miatt)
• 23%: családi, egészségügyi okok
• 10%: nem volt szükség a tanulmányaira, nem érdekelte
• 9%: dolgozni akart
• 7%: pénzügyi nehézségek

Az egyetemről kiesetteknek rendszerint kihívás, mihez kezdjenek magukkal az iskola után, képesítés nélkül. Gyakran alkalmi munkát vállalnak, vagy rosszabb esetben az állami szociális ellátórendszerre támaszkodnak.

A legnagyobb kihívás – a nemzetközi projekt egyik fő kérdése is ez volt –, hogy miként érjék el ezeket a fiatalokat. Magyarországon csak a 10-18 év közötti fiatalok iskolaelhagyását regisztrálják hivatalosan, míg a felsőoktatásból kihullottakat azok az intézmények tartják nyilván, amelyekben az érintett tanuló hallgatói jogviszonya megszűnt, de országos adatbázis nincs.

Az Oktatási Hivatal Zoom.hu-nak azt a tájékoztatást küldte, hogy a Felsőoktatási Információs Rendszer legfrissebb adatai alapján a 2017/18-as tanévben a folyamatban lévő képzések 5,52%-án morzsolódtak le a hallgatók. Hozzátették, ez az adat a felsőoktatási intézmények további adatközléseivel módosulhat, hiszen nem minden intézményben zárult le maradéktalanul a vizsgaidőszak, és történt meg a tanulmányi adatok rögzítése.

Az Oktatási Hivatal jogszabályban meghatározott feladatai között a diplomás pályakövetés szerepel, mely a sikeresen oklevelet szerzettek életpálya-követését jelenti a végzést követő 1-3 évben. A lemorzsolódók követése jelenleg pilotjelleggel zajlik.

Ha valaki eltölt egy-két évet a felsőoktatásban, olyan tudást szerez, amit akár kamatoztathatna is. Nem szabadna hagyni, hogy ez a tudás elkallódjon. Márpedig most nem tudjuk, mi lesz azokkal, akik kiesnek az egyetemről, főiskoláról

– magyarázza Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója.

Kihullott egyetemistából jó szakmunkás?

A munkaerőhiányra tehát elvileg megoldást jelenthetne, ha felgyorsítják az egyetemet abbahagyók „hasznosulását”.

„Azt is fontos hangsúlyozni, hogy nem a világ vége, ha kiesik valaki az iskolából, majd elmegy dolgozni a már meglévő tudásával. Ha úgy látja, később visszatérhet a felsőoktatásba” – mondja Solti.

Azt az IPOSZ-nál is tudják: az, hogy valaki iskolázottabb és idősebb, mint egy frissen végzett szakmunkás, még nem garancia, hogy sikeres is lesz a kétkezi munkában. Ugyanakkor azt a kis- és középvállalkozásoknál is látják, hogy ha valakiben megvan az akarat, hogy dolgozzon, akkor érdemes alkalmazni.

Ráadásul annyira tarthatatlan a helyzet, hogy a vállalkozók még arra is hajlandók, hogy betanítsák a munkavállalót. A vállalkozások érdeke, hogy ezek a fiatalok jó szakemberré váljanak, akik később akár vezető munkatársakká is válhatnak.

A vállalkozások is tudják, hogy többet várhatnak el egy érettebb, magasan képzett, de diplomát nem szerzett munkavállalótól.

Ha rugalmas a vállalkozás, még azt is megengedi a dolgozójának, hogy munka mellett párhuzamos, rövid idejű OKJ-képzésen vegyen részt, hogy papírja is legyen a megszerzett tudásról.

„Valószínűleg aki a filozófia szakot hagyja ott, abból nehezen válik szakács. De nem elképzelhetetlen, még az is lehet, hogy az illetőt érdekli a gasztronómia” – reagált Solti arra a felvetésre, mennyire életszerű, hogy egy egyetemre járó a szakmunka felé veszi az irányt.

Ötlet van a megoldásra, pénz még nincs

A hamarosan lezáródó projekt egyik fő megállapítása, hogy egy olyan mentorprogramra van szükség, amely alkalmas a kihullott diákok és a munkaerőpiac közötti közvetítésre. Ehhez viszont pénz kell, ugyanis míg Németországban megfizetik az ilyen mentort, ez nálunk teljesen önkéntesen megy (ironikus módon erre sincs munkaerő).

„A projekt az európai közgondolkodásra való felhívást szolgálta, mivel korántsem magyar sajátosságról van szó”– hangsúlyozza Solti, aki hozzáteszi: a partnerszervezetekkel közös munka eredményét elküldik az illetékes minisztériumoknak és egyetemeknek, utána már rajtuk áll, mit kezdenek az észrevételekkel.

Az IPOSZ-nál azt remélik, hogy meghallgatják és figyelembe veszik a munkájukat, szóbeli ígéretet már kaptak is arra, hogy a jövőben a kormány foglalkozik a kis- és középvállalkozásokat érintő munkaerőhiánnyal.

„Most az a legfontosabb, hogy a kihullott tanulók és a munkaerőpiac kapcsolatba kerüljenek. Anyagilag biztos jól fog járni a fiatal, csak meg kell keresnie a lehetőséget.”

Forrás: zoom.hu

Hozzászólok a Facebookon