Akár 25 ezer forinttal is nőne a nettó magyar átlagbér, ha 5 százalékponttal csökkennének a munkavállalókat sújtó közterhek – mondták a Magyar Időknek nyilatkozó szakértők.

 Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a jövő évi adócsomag, amelyben – az eddigi kormányzati kommunikáció alapján – a munkavállalás után fizetendő nagyobb arányú járulékcsökkentésre számíthatnak a munkavállalók vagy a munkaadók. Úgy tudjuk, az intézkedés 600 milliárd forintba kerülne, és ehhez meg is van a kormányzat mozgástere. Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője lapunk kérdésére elmondta: ha 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel számolunk a munkavállalói oldalról, tehát a személyi jövedelemadó, a nyugdíj vagy az egészségügyi hozzájárulás csökkenne, az azonnali nettó bérnövekedést eredményezne a munkavállalóknak. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb nettóátlagbér-adataival számolva 175 ezer forint kézhez kapott fizetés esetén ez mintegy 25 ezer forint emelést jelentene.

Amennyiben emellett a cégek bért is emelnének, akár jelentősebb összeg, a 600 milliárd forint egyharmada is visszafolyhatna az államkasszába a személyi jövedelemadón keresztül. A fogyasztás várható élénkülése pedig további áfabevételeket jelentene a költségvetésnek.

– Amennyiben a munkáltatói oldalon csökkenne 5 százalékponttal a közteher, tehát a cégeknek ennyivel kevesebb úgynevezett szociális hozzájárulási adót (szocho) kellene befizetniük, akkor három dolgot tehetnének – részletezte az adószakértő. Kifizethetik bérben a könnyítést, beruházásokat valósíthatnának meg, vagy új munkaerőt vehetnének fel. Emellett a feketén foglalkoztatottak száma is csökkenne. Áttételesen a munkavállalói járulékcsökkentés is segítene a cégeknek, egyrészt a magasabb bér fékezné az elvándorlást, másrészt enyhülne a vállalkozások béremelési kényszere.

Pénzügyi elemzők szerint amennyiben a munkaadói oldal terhei csökkennének olyan formán, hogy a cégeknek jelentősebb, 10-15 százalékos béremelést kellene cserébe végrehajtaniuk, az szintén jócskán megemelné az átlagfizetéseket, ellenben kisebb kiesést okozna a vállalkozásoknak. Ezzel nőne az államkassza személyi jövedelemadóból származó bevétele. Emellett tovább bővülne a fogyasztás, ami szintén többletet jelentene. Némi kormányzati kockázatvállalással az sem elképzelhetetlen, hogy egy nagyobb arányú járulékcsökkentés, majd 2018-ban szintén jelentősebb személyijövedelemadó-csökkentés kisebb bevételkiesés mellett akár 30 százalékkal is megtoldhatná a béreket, ami már jelentősen megfékezné az elvándorlást, emellett tovább ösztönözné a fogyasztást.

Korábban írtuk: a jövő évi bértárgyalások egyik központi kérdése a járulékcsökkentés. A munkaadói oldal ajánlásához megvárja a kormány részéről a konkrét köztehercsökkentési terveket, a szakszervezetek pedig hosszú távú, jelentős, évi több mint 10 százalékos minimálbér-emelést szeretnének.

 Forrás: Magyar Idők

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.