Teljesen mindegy, hogy a világ mely pontján dolgozik az ember, a szupermarketekben nagyjából ugyanaz a munka mindenhol. A bérekről ez viszont nem mondható el: utánajártunk, mennyit lehet keresni egy osztrák, vagy brit üzletláncnál – írja a Pénzcentrum.

Az elmúlt egy évben attól volt hangos a magyar média, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a munkaerőhiány a kereskedelembe (is), és részben ennek a hiánynak köszönhetően megugrottak a fizetések is.

A SPAR Magyarország jelenleg mintegy 13 ezer embernek ad munkát országszerte. Az év elején jelentette be, hogy idén is béremelést hajt végre részben saját forrás felhasználásával, részben a járulékcsökkentés segítségével finanszírozza: már 2016-ban is 4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre és ez a szám 2017-ben eléri a 7 milliárd forintot. Ezeken felül megmarad a dolgozók 13. havi juttatása is, amely egyedülálló a hazai élelmiszer kiskereskedelmi szektorban.

A Tesco üzletekben folyamatosan vannak nyitott pozíciók, százas nagyságrendben országszerte. A vállalat tavaly nyáron 3,5 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre, ez átlagosan 11 százalékos béremelést jelentett 14 ezer, nem vezető beosztású munkatársnak, de folyamatosan vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyekkel még vonzóbb munkahellyé tehetik a vállalatot.

A Lidl Magyarország 4 ezer munkavállalóval rendelkezik, és 2016-ban 5, majd további 15 százalékkal emelte minden dolgozójának fizetését. 2016 márciustól az összes munkavállalójának kedvezményprogramot is kínál. Idén márciusban 8 százalékkal emelték a bolti és raktári dolgozói dolgozók bérét, így nekik 2016 január óta 32 százalékkal emelkedett a fizetésük.

A hazai áruházláncoknak viszont nem csak egymással kell versengeniük a szakképzett munkaerőért, hanem a külföldi lehetőségekkel is.

A Lidl például jó fizetéseket kínál hazai viszonylatban, de még így sem tudja felvenni a versenyt a külföldi bérekkel. Az üzletlánc Ausztriában két hete 25 százalékkal megemelte a dolgozók fizetését, így egy kezdő havi 540-590 ezer forintnak megfelelő összeget vihet haza, az üzletvezetők bére pedig eléri a havi egymillió forintot, egy vezető helyettes pedig 850-940 ezer forintnak megfelelő eurót kap. Magyarországon a korábbi adatok szerint a főpénztárosok markát átlagosan közel bruttó 293 ezer forint üti, és itthon a csúcsgázsi jelenleg 673 856 forint a Lidlnél.

Az Egyesült Királyságban is sok magyar dolgozik a kereskedelemben. Ott a minimum órabér 7,5 font, ami 356 forintos árfolyamon számolva 2 670 forintot jelent. Ráadásul az egyik nagy, 135 ezer ember foglalkoztató brit szupermarket, az Asda a héten béremelést jelentett be. Ennek értelmében a személyzet 8,5 fontos órabérért dolgozik majd, cserébe viszont nincsenek fizetett szünetek, és munkaszüneti napokon is dolgozniuk kell a munkavállalóknak, ha úgy jön ki a beosztás.
Az éjszakai pótlékot is megemelik 2,04 fontról 2,54-re (ez ugye az alap órabérre rakodik).

Összességében tehát elmondható, hogy Ausztriában és Nagy-Britanniában is egy bolti alkalmazott három-ötször annyit keres ugyanabban a munkakörben, mint itthon. Bár törekednek a hazai bérek normalizálására az üzletláncok, meg sem közelítik a magyar fizetések a nyugati országok kereseti lehetőségeit. És vélehetően ez még egy jó ideig így is marad.

Forrás: Pénzcentrum