Jelen cikk célja, hogy röviden bemutassa, hogy A munka törvénykönyve alapján kik minősülnek vezető állású munkavállalónak és milyen eltérő munkajogi szabályokat kell alkalmazni az esetükben.
Nem sikerült Az Orbán-kormánynak a 2022-es költségvetés teljesítése – ez derül ki a parlament előtt fekvő zárszámadási törvényből. Az ukrajnai háború teljesen keresztülhúzta a számításokat: a kabinet láthatóan arra készült, hogy az év elején a választásokra időzítve megnyomja a szavazatvásárló kiadásokat, majd az év második felében konszolidálja a költségvetést. Ebből csak a terv első fele teljesült, a választások előtt 2000-3000 milliárdnyi extra pénzt nyomtak a gazdaságba, a választás utáni konszolidáció viszont elmaradt.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezte, hogy Kozma Ákos indítson átfogó szakmai vizsgálatot az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekben (EGYMI), konduktív pedagógiai intézményekben.
A munkahelyi feszültségeknek való kitettség szempontjából Magyarország a vizsgálatba bevont 35 európai ország első harmadában szerepel.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint három év alatt 10 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el, ezért friss béremelési javaslattal álltak elő.
A kormány részvételével megkezdődnek a minimálbér-tárgyalások, egy négyéves bérmegállapodás alapelveiben egyezhetnek meg a szociális partnerek. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak megerősítette, hogy valósak a sajtóban megjelent részletek a körvonalazódó megállapodásról, bár azt megjegyezte, nem örül annak, hogy ezek kiszivárogtak.
A „Belső visszaélés bejelentési rendszerek a vállalatoknál” című kétrészes sorozat első részének célja, hogy bemutassa az olvasóknak, hogy pontosan mit is jelent a belső visszaélés-bejelentési rendszer kifejezés, valamint milyen szabályok alkalmazandóak használatuk esetében. A második részben kitérek arra, hogy pontosan milyen bejelentés megtételére van lehetőség és a bejelentőket milyen védelem illeti meg.
Keddenként megjelenő cikkekkel új sorozatot indítunk munkajogi, kollektív munkajogi, adatvédelmi, TB és adózási témákban. A cikkek öt percben, átfogó jelleggel mutatják be a legfontosabb tudnivalókat a kiválasztott témákról, felhívják a figyelmet az alkalmazandó szabályokra és azok változásaira.
A munkavállalói és emberi jogok érvényesítése, valamint a tisztességes munkakörülmények előmozdítása a legfontosabb cél a következő években az akkumulátor-ellátási láncban, erről egyeztek meg a munkavállalókat képviselő szervezetek a Budapesten rendezett Akkumulátor világtalálkozón – közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ).
Dr. Szabó Imre Szilárd elmondta a zajló minimálbér-tárgyalásokkal kapcsolatban, hogy az idei év adatai alapján semmilyen bérkövetelést nem lehet túlzónak vagy demagógnak minősíteni 2024. vonatkozásában, ugyanakkor egy komplex „stratégiai csomagról” lenne érdemes tárgyalnia a szociális partnereknek és a kormánynak. Azt szükséges első körben rögzíteni, hogy a minimálbér nem más, mint a felek szabad bérmegállapodásába történő külső beavatkozás az állam részéről, mégpedig abból a célból, hogy a munkabér legalább azt a minimális szintet elérje, amely a munkavállaló és családja megélhetését alapvető szinten biztosítja. Az EU minimálbér-irányelv szerint a minimálbér akkor tekinthető majd elegendőnek, ha biztosítja a tisztességes életszínvonalat, amelyet a tagállamoknak a háztartási cikkek és szolgáltatások kosara alapján kell meghatározniuk. Alternatívaként a minimálbért a bruttó mediánbér 60%-ában vagy a bruttó átlagbér 50%-ában is meghatározhatják.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu