Felháborodtak a szakszervezetek egy salátatörvénybe bújtatott életveszélyes következményekkel járó törvénymódosítási tervezeten. A kormány ugyanis arra készül, hogy levegye a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget, s teljes egészében a munkavállalókra hárítsa azt. A szakszervezeti szövetségek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt e szakszerűtlen és kockázatos módosításról döntene – olvasható öt szakszervezeti szövetség közleményében.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöksége elfogadhatatlannak tartja az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat szakszervezetekre vonatkozó tartalmát, és kéri annak visszavonását, tekintve, hogy az diszkriminatív és súlyosan szakmaiatlan! A Munkástanácsokat különösen hátrányosan érinti a javaslat, mivel számos tagszervezetére (egészségügy, adó és vámigazgatás, rendvédelem, oktatásügy) közvetlenül is vonatkozik a változtatás. Jelezzük azt is, hogy a tárgykörben semmilyen érdekegyeztetés nem történt!

Jelentősen megnehezítheti a szakszervezetek munkáját a kormány által javasolt törvénymódosítás.

A kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért, a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek felzárkóztatásáért, sőt, Magyarországon az iskola még növeli is a társadalmi különbségeket a diákok származásától függetlenül. Vagyis az „integrációs nehézségekért”, ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter említette a 2023. június 27-én tartott Kormányinfón, egyedül a kormány a felelős. A PSZ határozottan elítéli és visszautasítja a miniszternek a kompetenciamérés rossz eredményeiről tett kijelentését, miszerint „ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek”.

Nyáron a szokásosnál egy héttel később érne véget a tanév.

 Megdöbbent a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Alkotmánybíróság gyorsaságán: bár a testületnek 30 napja volt a népszavazási kérdések hitelesítése miatt beadott alkotmányjogi panasz elbírálására, néhány nap alatt döntött, megsemmisítve a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő döntését. Ezáltal az AB megsemmisítette magát a népszavazási kezdeményezést is, amit a Pedagógusok Szakszervezete sajnálattal vesz tudomásul. A PSZ szakértőkkel konzultál, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhat-e.

Döbbenetes OECD jelentés igazolja a szakszervezeteket: bőven van pénz béremelésre a vállalatoknál, a magyar cégek ugyanis a nemzetközi szervezethez csatlakozott 34 ország közül a legnagyobb mértékű extraprofitot zsebelték be. Eközben a magyar munkavállalók a legdrámaibb reálbérveszteséget szenvedték el, az OECD országok átlagosan 3,8 százalékához képest a hazai bérek 15,6 százalékkal érnek kevesebbet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség felszólítja a kormányt, megfelelő gazdasági intézkedésekkel törje le a kapzsiságinflációt, s érezze kötelességének az évközi minimálbéremelést legalább az inflációhoz igazított mértékben. A munkáltatóktól pedig azt várja a MASZSZ, hogy évközi korrekciókkal kezeljék a bérek reálértékének drasztikus csökkenését.

 Székely Tamás a VDSZ elnöke, levélben fordult mind Orbán Viktor miniszterelnökhöz, mind a parlamenti pártok frakcióvezetőihez.

Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték ugyanis olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti végtelenül hátrányosan – írta közleményében a MASZSZ. A VKF legutóbbi egyeztetésén a szakszervezetek együttesen emlékeztettek: a felek a 2023-as bérmegállapodásban vállalták a reálbérek megőrzését, s ha szükséges, akkor az évközi emelést. A MASZSZ Szövetségi Tanácsa reméli, a megállapodásból senki nem próbál kihátrálni.

A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete szomorúan vette tudomásul, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati jogviszonyáról szóló törvény lényeges módosításait társadalmi egyeztetés nélkül, a jogalkotási törvényt és a jogszabályok előkészítésének társadalmi részvételéről szóló jogszabályokat "megtrollkodva", érdemi egyeztetés nélkül nyújtották be.